A hazai vállalatoknál használt táblagépek és okostelefonok 44 százalékán egyáltalán nem használnak biztonsági szoftvereket – derül ki a Netasq tűzfalgyártó és az F-Secure antivírus hazai képviselete megbízásából készített felmérésből. A rendszergazdák negyede a célzott külső támadásoktól és a vírusfertőzéstől félnek a leginkább, a válság ellenére nőtt az IT-biztonságra fordítható költségvetés.
A hazai rendszergazdák a táblagépek és okostelefonok dinamikus terjedésével számolnak vállalati környezetben, ugyanakkor a mobil eszközöknek 44 százalékán semmilyen védelem nem található, így azok könnyen áldozatul eshetnek vírusfertőzésnek, illetve rajtuk keresztül céges adatok, információk is hozzáférhetővé válnak – derül ki a Netasq vállalati tűzfalgyártó és az F-Secure antivírus hazai képviselete által az idei Sysadmin Dayen készített felmérésből. A kérdőívet kitöltő 180 rendszergazda összesen 75 ezer számítógépet felügyel.

A válaszok alapján a rendszergazdai szolgáltatásokat nyújtó cégek átlagosan 10 ügyféllel rendelkeznek és átlagosan 417 gépet menedzselnek (ha az 5 ezer gépnél nagyobb méretű vállalati ügyfeleket figyelmen kívül hagyjuk, akkor egy rendszergazda cégre átlagosan 285 gép jut). A rendszergazdák által menedzselt vállalatok 30 százalékánál legalább minden második ember használ okostelefont vagy táblagépet, 55 százalékuknál 25 százalék alatti a mobil eszközök penetrációja, míg 15 százalékuknál kifejezetten tiltott az ilyen eszközök használata. A megkérdezettek arra számítanak, hogy a következő 12 hónapon belül a vállalatok közel felénél, 44 százalékuknál már legalább minden második munkavállaló használ majd okostelefont vagy tabletet munkája során. 

Élen az Android  Nem meglepő, hogy a magyarországi rendszergazdák által menedzselt okostelefonok többsége, 68 százaléka Android platformon fut, ami négy százalékponttal magasabb, mint a piackutatók által világszerte mért Android-penetráció. A második legnépszerűbb operációs rendszer az iOS: az Apple termékek 19 százalékot mondhatnak magukénak, ami megegyezik a globálisan mért iOS piaci részesedéssel. Harmadik helyen a Windows alapú operációs rendszert használó termékek végeztek 7 százalékkal, míg a megkérdezett rendszergazdák mindössze 6 százaléka kezel BlackBerry OS-t futtató készüléket. 



A vállalatok által használt mobil eszközökön futó operációs rendszerek aránya

Az okostelefonok több mint háromnegyede, 77 százaléka emailekhez és naptárakhoz fér hozzá, ám 24 százalékuk képes céges dokumentumokat is elérni. Ezen felül 9 százalékukkal belső adatbázisokba, míg 7 százalékukkal akár ügyviteli rendszerekbe is bejuthatnak a felhasználók. Ennek ismeretében megdöbbentő, hogy a gépek 44 százalékán semmilyen biztonsági szoftvert nem használnak, így az eszköz esetleges elvesztése, vagy eltulajdonítása során nem lehet távolról letiltani azt, így az új tulajdonos bizalmas adatokhoz férhet hozzá. Továbbá e kockázati tényezőkön túl az eszközök védtelenek a vírusfertőzések ellen is.

Ennél is sokkolóbb, hogy a gépek 30 százalékán azért nincs biztonsági szoftver, mert a vállalat nem szabályozza a mobil eszközök használatát, 14 százalékukon pedig azért, mert biztonságilag nem tartják indokoltnak azok alkalmazását. A rendszergazdák által menedzselt cégek 56 százalékánál megengedett az, hogy a munkavállaló saját eszközét integrálja a céges környezetbe, így például saját okostelefonjáról férhet hozzá a hálózathoz, illetve a vállalati levelezést is beállíthatja rajta. 

 

Alkalmaznak-e a vállalatok biztonsági szoftvereket a mobil eszközökön?

Nőtt a költségvetés  Jó hírnek tűnik, hogy a megkérdezett rendszergazdák vállalatai többet fordítanak informatikai biztonságra az idén, mint egy évvel korábban: míg a Netasq tavalyi felmérésében a válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy informatikai biztonságra fordítható költségvetése meghaladja az évi 200 ezer forintot, addig 2012-ben már 63 százalékuk költ ennél többet erre a területre. A 75 ezer végpontot menedzselő rendszergazdák vállalatainál egy végpontra átlagosan 3180 forint jut évente, míg az átlagos vállalati IT-biztonsági költségvetés 2,6 millió forint. 

A válaszokból jól kivehető a végpontok számának növekedésével párhuzamosan emelkedő költségvetés, illetve az egy végpontra eső büdzsé csökkenése: 50 végpontig átlagosan 400 ezer forint, 250 végpontig 960 ezer forint, ezer végpontig 3 millió forint az átlagos biztonsági büdzsé – vagyis minél kevesebb végpontból áll a rendszer, annál drágább üzemeltetni, a kkv-knak tehát érdemes IT - outsourcingban gondolkodniuk.

A megkérdezett rendszergazdák 43 százaléka a piacvezető terméket használja, ugyanakkor a vállalatok 16 százaléka ingyenes vírusvédelmi megoldásokat alkalmaz, bár az utóbbi aránya csökkent a tavalyi évben mért eredményhez képest. A vírusvédelem kiválasztásában elsődleges szempont a múltbéli tapasztalat: a rendszergazdák azt a megoldást választják akár új klienseiknek is, amelyik eddig a legtöbb támadástól védte meg őket. A második legfontosabb szempont a könnyű központi menedzselhetőség – ez különösen a nagyobb végpontszámú rendszereket üzemeltetők számára jelentős kérdés. Hasonló a helyzet a tűzfalak esetében is, ahol szintén az eddig tapasztalt védelem és a széles körű szolgáltatások alapján választanak terméket a rendszergazdák, míg az ár és az ügyfélszolgálat lényegesen kisebb szerepet játszik, mint az antivírusok esetében.

A felmérésben szereplő rendszergazdák szerint a vállalatok és szervezetek 89 százaléka továbbra is az egy vagy több évre szóló szoftver licenceket részesíti előnyben, míg csupán 6 százalékuk bérel biztonsági hardvereket vagy szoftvereket, továbbá 4 százalékuk vesz igénybe havi előfizetéssel IT-biztonsági szolgáltatásokat. 

Mitől félnek a rendszergazdák?  A válaszok alapján a legtöbben a vírusfertőzéstől, vagy a hálózati támadástól, illetve egy esetleges célzott külső támadástól tartanak leginkább. Harmadik helyre került az adatvesztés, a szándékos vagy véletlen adattörlésből származó károk, míg a manapság számos vitát gerjesztő felhő szolgáltatások biztonsága csupán a negyedik helyen szerepel. Az okostelefonok és táblagépek jelentette biztonsági kockázatok pedig még valószínűleg nem tudatosultak, hiszen ezek aggasztják a legkevésbé a rendszergazdákat.


A rendszergazdák félelmei
 
Zsebre vágott életveszély: a mobil biztonsági kockázatai
Itthon még gyenge lábakon áll a céges mobilbiztonság

A Microsoft vezére szerint is le kellene állni az MI dédelgetésével

Satya Nadella szerint mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem valamilyen emberi értelemmel rendelkező dolog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.