A kiberbűnözők itthon sem pihennek, a felhasználók védelme pedig gyenge. Egyetlen mondatban így lehetne összefoglalni a Symantec fogyasztói üzletága (Norton) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közöes felmérésének eredményeit.

Hazai pillanatkép ■ Tavaly 21 százalékkal nőtt a BRFK-nál bejelentett online visszaélések aránya 2010-hez képest, 2009-hez viszonyítva viszont már 63 százalékos emelkedésről lehet beszélni. 2011-ben közel 900 ezer felnőtt magyar volt célpontja internetes büncselekménynek, melyek összesen 21 milliárd forint kárt okoztak az érintetteknek. Online bűncselekménynek számítanak egyebek mellett az internetes csalások, az adathalászat, a szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmények és a bankkártyás visszaélések.

"A lakossági bejelentések kétharmada káros internetes tartalmakra vonatkozik, amely nem mindig számít bűncselekménynek, de már sértheti az egyének vallási, etnikai hovatartozását, illetve személyiségi jogait. Ilyen esetekben, mint például a közösségi médiában feltett sértő képek/videók eltávolításában együttműködünk jogi, illetve civil és állami szervezetekkel, hogy mielőbb kapcsolatba léphessünk a gyakran külföldi tulajdonban lévő üzemeltetőkkel" – hívta fel a figyelmet Pál Tamás, a BRFK Számítógépes Bűnözés Elleni alosztályának vezetője a témával kapcsolatos mai sajtótájékoztatón.

Globális térnyerés ■ A Symantec által évente kiadott világméretű kiberbűnözési elemzés adatai is alátámasztják az online bűnözés folyamatos térnyerését. A 2011-es riport szerint több mint 286 millió egyedi rosszindulatú program létezik világszerte, ez 19 százalékos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, akkor a károkozók száma 240 millió volt. Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen, részarányuk eléri a 60 százalékot.

A vírusok között a leggyakrabban azok a ma már hétköznapinak számító kémprogramok bukkannak fel, amelyek legtöbbször a felhasználók tudta nélkül futnak számítógépeiken és folyamatosan gyűjtik a bizalmas információkat. "A kémprogramok esetében általában hasonló forgatókönyvhöz szoktak folyamodni a bűnözők: vagy egy ingyenesen letölthető program mellé fűzik károkozóikat, illetve felugró ablakokon hívják fel a figyelmet egy nagyon kedvező vagy ingyenes ajánlatra, ezekhez általában egy igen illetve nem opció is tartozik, amelyre ha a felhasználó rákattint, elindítja a vírus letöltését" – mondta Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője.

Mobil és a közösségi média ■ Az elmúlt két évben ezeknek a károkozóknak a legjobb táptalajává a közösségi média, illetve az új típusú mobil eszközök váltak. A mobiltámadásokat illetően a Norton jelentése több mint 42 százalékos növekedésről számolt be 2009-hez képest. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma ugyanis 115-ről 163-ra nőtt 2010-ben.

A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a megfelelő védelem hiánya okozza a számítógépes bűnözés növekedését. A magyar felnőtt internetezők több mint az egyharmada semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonos internetezés biztonságáért. A legutóbbi nagyobb mobil támadási hullámról az elmúlt hetekben számolt be a Symantec, amikor hamisított Android Marketet azonosított, ezen különböző alkalmazásoknak álcázott vírust tölthettek le a gyanútlan felhasználók.

Az okostelefonokra veszélyt jelenthetnek az ingyenes wi-fi hotspotok is, amelyeknél gyakran előfordul, hogy a kiberbűnözők adatcsomag-monitoring szolgáltatást vásárolva sikeresen lehallgathatják a felhasználók hívásait, illetve ellophatják a titkosítatlan jelszavakat.