A konzumer elektronikai termékek, az internetes keresés vagy a közösségi hálózatok is olyan területnek számít, ahol az európai techvállalatok egyelőre behozhatatlannak látszó lemaradásba kerültek tengerentúli versenytársaikkal szemben. A trend a felhőmegoldások kapcsán is egyre nyilvánvalóbbá válik: a Google például az év elején a spanyol BBVA bankcsoporttal kötötte meg eddigi legnagyobb, 110 ezer felhasználót érintő üzletét a Google Apps web alapú alkalmazáscsomag bevezetésével kapcsolatban. Nem meglepő tehát, hogy a kontinens érintett politikai és gazdasági szereplői minden eszközzel késleltetnék, vagy méginkább megakadályoznák az amerikai dominancia kialakulását.

Megint lemaradtak ■ Maguk a cloud szolgáltatások rohamosan terjednek, a Forrester piackutató becslése alapján összes forgalmuk a 2011-es 40,7 milliárd dollárról 2020-ra már megközelíti a 250 milliárdos határt, a Gartner pedig ennél is jóval nagyobb számokkal dobálózik. Bár Európa esetében a tortának csak viszonylag kis szeletéről beszélhetünk, 2015-re az iparág bevételei már itt is meghaladják majd teljes világpiac tavalyi eredményét. A helyi szolgáltatók ezzel szemben jóval kisebb mértékben növelik vonatkozó beruházásaikat, mint az észak-amerikai telekommunikációs vállalatok. Az Informa adatai szerint az előző éves, 13,5 milliárd dolláros globális tőkebefektetésnek Európa 7 százalékát jegyzi, míg Amerika 90 százalékkal van benne.

Legalább ilyen fontosak a biztonsági szempontok, amelyekkel egyébként a helyi szolgáltatók is egyre szívesebben riogatják ügyfeleiket. Az Egyesült Államok kongresszusa 2001-ben hozta meg Patriot Act néven ismert törvényét, amely eredetileg a terrorizmus elleni küzdelem jegyében biztosította az országon belüli hírszerzést korlátozó rendszabályok átlépését. A telefonhívások és e-mailek bírói végzés nélkül való megfigyelése vagy a személyes orvosi, pénzügyi iratokhoz való hozzáférés mellett a törvény a cloud szolgáltatásokat is érinti.

Túl nagy kockázat ■ A Microsoft tavaly júniusban közölte, hogy amerikai vállalatként akkor is át kellene adnia az ügyfelei által rábízott adatokat az USA illetékes hatóságainak, ha azokat történetesen egy európai adatközpontban tárolja. Jól látszik tehát, hogy a cloud biztonság technológiai kérdései mellett a szabályozás is stratégiai szempont lehet a vállalati megrendelők szemében. A Shell olajtársaság például az emlegetett Microsoft egyik legnagyobb regionális ügyfeleként tavaly óta már Németországban, a T-Systemsnél tárolja adatait, annak ellenére, hogy hasonló megoldást az informatikai alkalmazásait szállító szoftveróriás is biztosíthatna neki.

Az Európai Unióban napirenden van azoknak az új szabályoknak az elfogadása, amelyek az adatok védelmén túl a piaci egyensúly fenntartását is célozzák. Decemberben a jogérvényesülésért felelős uniós biztos, Viviane Reding ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy reményei szerint a reformok az Egyesült Államokat saját adatvédelmi rendszerének megerősítésére inspirálják majd. Egyes európai kormányok persze már a szervezettől független is lépéseket tettek az ügyben, sőt a holland igazságügyminiszter egyenesen azt javasolta, hogy zárják ki az amerikai cégeket a kormányzati IT beszerzésekből.

A legjobb védekezés ■ Többen is felhívják rá a figyelmet, hogy hosszú távon az európai szolgáltatók nem lehetnek sikeresek a nemzetközi piacon, ha a helyi szabályozásokra építenek. Szerintük a technológia, főleg pedig az üzleti modell a globális alkalmazás felé tendál, a cloud megoldások promóciójának is inkább a nyitásról, mint az elzárkózásról kellene szólnia. Ezzel szemben a T-Systems vezérigazgatója egy szeptemberi nyilatkozatában fejtette ki, hogy éppen ebben lát nagy lehetőséget: az amerikai befolyástól védett, "biztonságos német felhő" tavaly nem csak Európában, de Brazíliától Dél-Afrikáig mindenfelé komoly üzleteket hozott a vállalatnak.