Tény, hogy a Google, így vagy úgy, de meghódította magának az internetes felhasználók többségét. A vállalat keresőjét használjuk, ha bármire kíváncsiak vagyunk a weben, Gmail fiókból levelezünk, AdSense hirdetésekkel zsonglőrködünk, Analyticset használunk weboldalaink látogatottságának részletes mérésére. Azonban egyre többen vannak, akik pontosan emiatt aggódnak - szerintük a Google már annyira körülfolyta az életünket, hogy szinte mindent tudhat rólunk, amit aztán fel is használhat.

Nem szimatolnak | A Microsoft mindenesetre bejelentette, hogy a Google módszereivel ellentétben ők semmilyen módon nem figyelik a saját szolgáltatásaikat használók levelezését. Elvben a Google azon módszerére hivatkoztak, amely elősegíti, hogy a Gmail felhasználók postafiókjában a levelek mellett a felhasználó üzeneteiben előforduló kifejezések alapján jelennek meg a hirdetések, de egy ilyen kijelentés mögöttes tartalmat is hordoz.

"A Google elvben a hirdetések személyre szabása miatt néz bele a leveleidbe, azonban bármire képes lehet az adataiddal, mi viszont nem vagyunk ilyen gonoszak" - sokan ilyen felhangokat hallanak Tim O'Brien, a Microsoft platform stratégiai igazgatójának bejelentésében. O'Brien a kaliforniai SaaSCon konferencián jelentette ki, hogy a redmondi vállalat nem szándékozik a felhasználóra szabott hirdetések miatt átfésülni a felhasználók leveleit. A vezető hozzátette azt is, hogy ez a Microsoft összes online szolgáltatására egyaránt vonatkozik, tehát a felhőalapú megoldásokat használók, online dokumentumokat létrehozók biztonságát is garantálják.

Ügyes időzítés | A bejelentés valószínűleg nem véletlenül most hangzott el - a Google-t ugyanis egyre több olyan támadás éri, amely a személyes adatok biztonságát feszegeti. Az Electronic Frontier Foundation digitális jogvédő szervezet nemrég hivatalos közleményben kritizálta a keresővállalat adatkezelési gyakorlatát, de konkrét jogi ügyek is elindultak. Egy floridai hölgy a Buzz szolgáltatás kapcsán személyes adatokkal való visszaélés címén nyújtott be keresetet a Google ellen, New Yorkban pedig konkrét állami és amerikai törvények megszegésére hivatkozva perelték be a vállalatot. New York állam és egyes európai országok hivatalos szervezetei szintén aggályaiknak adtak hangot ugyanezen kérdésekben.

Védekező álláspont | A Google természetesen nem késlekedett a hivatalos válasszal. "A módszerünk semmiben sem különbözik attól az eljárástól, amelyet az összes többi fontos e-mail szolgáltató elvégez, amikor vírusokat keres az e-mailek csatolmányában, vagy a szövegkontextus alapján szűri ki a levélszemetet. Egyértelműen fogalmazva tehát: emberi lény nálunk sem olvashatja el a szolgáltatásunkkal küldött vagy fogadott leveleket" - állította Brian Richardson, a keresővállalat képviselője.

Eric Schmidt Google-vezér más irányból magyarázta adatkezelésük bírált elemeinek szükségességét. "Ha valaki olyasmit csinál, amiről nem szeretné, hogy kiderüljön, leginkább ne használjon keresőt. Az ugyanis tény, hogy ránk is ugyanúgy érvényesek az Egyesült Államok törvényei, és a megfelelő indokok mellett a hatóságok felkérhetnek arra, hogy szolgáltassunk adatokat valakiről a nálunk tárolt információ alapján".

Egyes szakértők azonban távolságtartóan szemlélik a vitát, szerintük ugyanis bármelyik fél mondhat bármit, mindkettejüknek rendelkezésre áll az a technológia, amellyel tudtunk nélkül is eltárolhatják a szolgáltatások használata közben keletkezett adatainkat - erről pedig ki tudja, tudomást szerzünk-e valaha is.