Nemrég derült ki, hogy egy Apple alkalmazott idén is elhagyott egy iPhone-prototípust. Ennek kapcsán többen feltették a kérdést, vajon miért van egyáltalán szükség arra, hogy a készülékeket élesben teszteljék?
Még az iPhone 4 megjelenése előtt kavart nagy botrányt az az Apple alkalmazott, aki egy bárban felejtette az addig teljes titokban tartott telefont, amit megtalálója azonnal eladott egy neves kütyüblognak. Idén szintén sikerült elhagyni egy újabb prototípust, ezúttal az iPhone 5-ét - igaz, ezt egyelőre nem találták meg, és nyilvánosságra sem került róla semmi - értesült a CNET. Persze az Apple slágertermékei körül mindig nagyobb a felhajtás, de több más gyártó is találkozott már hasonló problémákkal, amikor a terepre vitt tesztkészülékek eltűntek vagy épp ismeretlenek kezébe kerültek.

Irány a vadon Természetesen minden gyártónak van valamilyen tesztelésre használatos helyszíne, amely lehet valamilyen labor, vagy épp egy speciálisan megtervezett speciális terem. Az Apple is több ilyennel rendelkezik, ahol a telefonok szinte minden funkcióját tökéletesen ki lehet próbálni.


Az Apple cupertinói tesztterme (forrás: Apple / CNET)

Itt a fejlesztők annyit telefonálhatnak, fotózhatnak, játszhatnak és dolgozhatnak a tesztkészülékeken, amennyit csak akarnak, miközben a készülék biztonságban marad. Viszont ez mégsem elég, méghozzá az eszközök alapfunkciója miatt.


A Sprint mobiltelefon-tesztlaborja (forrás: CNET)

A mobiltelefon ugyanis lehet bármilyen okos, mégiscsak egy mobiltelefon, amelyet a majdani felhasználók a világ összes táján használnak majd, mozgás közben, hegytetőn, vízparton, betonépületben és egy csomó olyan helyszínen vagy helyzetben, amit a tesztelésre kitalált termek nem tudnak utánozni. A készülékeket ilyenkor igenis ki kell vinni a nagyvilágba, és különféle helyszíneken tesztelni a mobilhálózat, az adatkapcsolat minőségét, a kapcsolódás gyorsaságát és megbízhatóságát, vagy épp a GPS-es szolgáltatásokat.

A tesztelők kifejezetten keresik például a gyenge hálózati lefedettséggel rendelkező helyszíneket, és gyakran próbálgatják, milyen gyorsan és hatékonyan vált a készülék egyik mobilcelláról a másikra.

Csuklóhoz láncolva A fentiek alapján látható, hogy nem az a kérdés, ki szabad-e merészkedni a lakatok és biztonsági kamerák közül a nagyvilágba egy tesztkészülékkel: ahhoz ugyanis, hogy a való világhoz idomuló minőséget kapja a vásárló, erre igenis szükség van. Az viszont már más kérdés, milyen szigorításokat kell alkalmazni a tesztelési időszak alatt annak érdekében, hogy a kínos baleseteket elkerüljük.

Az almás gyártó persze már a legújabban elhagyott készüléken is alkalmazott egy elektronikus követési módszert, ez azonban egy olyan házhoz vezette a nyomozókat, ahol sem a készüléket, sem pedig vele kapcsolatos nyomokat nem találtak. De nemrég szintén a rendőrség segítségét kérték, amikor egy MacBook prototípusát kellett visszaszerezni. A notebook végül megkerült, új "tulajdonosa" pedig ártatlannak bizonyult, mivel jóhiszeműen vásárolta egy webes hirdetés alapján, és nem is tudta, hogy nem végleges termék került a birtokába.


Az Apple egyik új, biztonsági szakembert kereső hirdetésének részlete

Szemfülesek már ki is szúrták az Apple egyik ellenlépését. A vállalatnál megpályázható álláslehetőségek között megjelent két új pozíció, melyekben a megjelenés előtti termékek biztonságáért felelős szakembereket keresnek a cupertinói központba. A szöveg egyértelműen utal arra, hogy a keresett munkatárs feladata lenne minden titkos termék és szellemi tulajdon védelmének biztosítása, valamint a biztonsági kockázatok feltárása.

A bárban felejtett iPhone 4 esete
Nagy szám! Az Apple menetelése Steve Jobs alatt
Az új processzor miatt csúszik az iPad 3

Befektetőket riogató zombi unikornisok garázdálkodnak a Szilícium-völgyben

Az unikornis-listákon szereplő cégek egy jelentős része már csak egymilliárd dolláros értékelés alatt tudott tőkét bevonni – már ha tudott.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.