Húszéves lett az S3. Az Amazon 2006. március 14-én lőtte fel a Simple Storage Service-t. Ha úgy vesszük, nem ez volt az első, széles körben elérhető felhős tárhelyszolgáltatás, a Google 2004-ben indította el a Gmailt, amely indulásakor már komolyan vehető, 1 gigabájtos térhelyet kínált – igaz, elsősorban végfelhasználóknak. Az Amazon viszont eleve a profikat vette célba: a 2006-os bejelentésben is erre helyezték a hangsúlyt: fejlesztőknek biztosítja azt a jól skálázható, megbízható, gyors és olcsó adattárolási infrastruktúrát, amit az Amazon is használ saját globális webhelyének üzemeltetéséhez.

A születésnap alkalmából Sébastien Stormacq fejlesztési tanácsadó vette végig a két évtized főbb állomásait. Az S3 indulásakor kb. 1 petabájt teljes tárkapacitást kínált 15 Gbps teljes sávszélességgel mintegy 400 storage node-on, 15 rackben, három adatközpontban. Ma már az S3-ban több száz exabájtnyi adatot, több mint 500 ezermilliárd objektumot tárolnak a 39 AWS régió 123 elérhetőségi zónájában. A szolgáltatás minden másodpercben több mint 200 millió kérést szolgál ki világszerte.

Mint Stormacq írja, ha egymásra raknák az S3-ban használt merevlemezeket, azzal majdnem oda-vissza össze lehetne kapcsolni a Földet a fölötte 400 km magasban keringő Nemzetközi Űrállomással. A The Register ebből kiszámolta: ha az AWS szabványos méretű merevlemezeket használ, akkor az S3-ban mintegy 276 millió merevlemez dolgozhat.

Az S3 legnagyobb erénye, hogy amit 20 éve beletettek, az ma is elérhető, mert 2006-ban az S3-hoz írt kód ma is működik, változatlanul. A szolgáltatás teljes API-kompatibilitást biztosít a korábbi verziókkal – olvasható a születésnapi posztban. Eközben persze mind a tárolandó adatok, mind a tárolási infrastruktúra fejlődött, hangsúlyozta Stormacq. Átírták például a kérések kezeléséhez szükséges összes kódot. Vagy: növelték a tárolható objektumméretet – tavaly decembertől például 5 terabájtról 50-re, hogy az S3 hatékonyabban támogathassa a nagy felbontású videók, mesterséges intelligencia által generált betanítási adatkészletek stb. feldolgozását.

Az S3-nak még közvetett kulturális hatása is volt: segítette olyan szolgáltatások gyors terjedését, mint a Netflix és a Spotify, melyek közismert S3-felhasználók.

És az S3 árnyoldalai

Kezdetben az S3 összes erőforrását nyilvánosan hozzáférhető tették. Bár az ügyfelek korlátozhatták a hozzáférést, ezt sokan nem használták ki. Így a szolgáltatás egy időben a kiberbűnözők paradicsoma volt, ahol ezerszám találhattak nem biztonságos felhőalapú tárolási beállításokat.

A globalitás átka pedig az, hogy egy régióközpont hibája mindig globális problémákat okoz. Amikor például 2021-ben részlegesen leállt az US-EAST-1 egyik virginiai adatközpontja, a hiba globális szolgáltatáskiesést okozott az AWS belső függőségei miatt (a szenvedő alanyok között volt a Netflix, a Disney+ és a Robinhood is).

Mindezzel együtt az AWS S3 rendkívül megbízhatónak számít: akár tizenegy-kilences (99,999999999) rendelkezésre állást és veszteségmentes működését is vállal. Mint Stormacq bejegyzéséből kiderül, ezt egy olyan mikroszolgáltatásokból álló rendszer biztosítja, amely folyamatosan ellenőrzi a teljes tárolt adatmennyiség minden egyes bájtját. Ha problémát észlel, azonnal és automatikusan elindítja a javítórendszereket.

Ami a jövőt illeti, az AWS egy olyan S3-at képzel el, amiben bármilyen típusú adatot lehet tárolni, és azokkal közvetlenül dolgozni anélkül, hogy magukat az adatokat mozgatni kellene különböző speciális célrendszerek között. Stormacq szerint ez csökkentené a költségeket és az adatfeldolgozás bonyolultságát is.

_{(Illusztráció: Az AWS Loft New Yorkban. Forrás: Wikipedia)}