A népszerű cloud-adattároló és -szinkronizáló megoldás mostanában egy kicsit veszíthet a népszerűségéből – legalábbis azok szemében, akiket levélszeméttel támadott le egy hacker a Dropbox nevében.
A hackerek, adatgyűjtők és levélszemét-gyárosok folyamatosan keresik az új lehetőségeket arra, hogy felhasználók emailcímeit vagy egyéb adatait begyűjthessék. A hagyományos célpontok, tehát az email- és internetszolgáltatók, vagy más webes regisztrációhoz kötött szolgáltatások megcélzása után mostanában kerülnek képbe a felhő alapú megoldásokat nyújtó cégek, akik közül a népszerűbbek már jelentős felhasználói bázist tudhatnak magukénak.





A népszerű felhőtárhely, a Dropbox sem úszta meg a támadást: bejelentésük szerint felhasználóik egy részének adatai szivárogtak ki és kerültek illetéktelen kezekbe. A támadó egy Dropbox-alkalmazott jelszavát szerezte meg, majd az illető saját cloud-tárhelyére belépve ellopott egy maréknyit a Dropbox-fiókokhoz kapcsolódó emailcímekből.

Levélszemét hull a felhőből  A betörés szerencsére félsikernek bizonyult, mivel a hacker a címeken kívül nem szerzett meg semmilyen egyéb adatot, például a Dropbox-fiókok jelszavait sem, amellyel a felhasználók tárhelyeire is bejuthatott volna, szabadon garázdálkodva a feltöltött és szinkronizált fájlok között. Az ellopott adatok azonban arra jók voltak, hogy az elmúlt hetekben levélszemét-áradat zúduljon a pórul járt felhasználók postaládáiba.

A cégek saját dolgozóiktól féltik leginkább az adataikat
A Yahoo-tól is kikerült félmillió jelszó
A LinkedIn már sózza a jelszavakat


A Dropbox hivatalos blogján máris elnézést kértek minden érintettől a kellemetlenségekért, és gyors biztonsági fejlesztéseket ígértek. Ezek közé tartozik a kétszeres autentikáció lehetősége (ekkor a jelszó mellett egy ideiglenes, például SMS-ben kiküldött másodlagos kód megadása után férhetünk az adatainkhoz), de életbe léptetnek olyan automata észlelőrendszert is, amely képes kiszűrni gyanús hozzáférési kísérleteket.

Új elnököt választott az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Ács István célja, hogy ismét beinduljon az ipar digitalizációja Magyarországon.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.