A Reuters tudósítása alapján a kínai hadsereg katonai célokra használja a Llama egy korábbi kiadását, a modellt fejlesztő Metánál rögtön be is vetették a híres Chewbacca-védelmet.

A Reuters exkluzív beszámolója szerint a Meta nyílt forráskódú Llama modelljét már a kínai hadsereg is használja: ChatBIT néven fejleszti azt a katonai célú mesterségesintelligencia-eszközt, amelynek feladata a hírügynökség által ismertetett tanulmány alapján az információgyűjtés és ezen keresztül a operatív döntéshozatal támogatása lenne. Hogy a riport a Metára sem vetett jó fényt, az kiderült a későbbi híradásokból: a vállalat néhány nappal a Reuters jelentését követően már arról beszélt, hogy dolgozik a Llama elérhetővé tételén az amerikai kormányhivatalok és a nemzetbiztonsági alkalmazásokon dolgozó alvállalkozók számára.

A Meta kommunikációs vezetője egy blogbejegyzésben próbálja szögletre menteni a dolgot, amiben arról ír, hogy a Llama és más MI-modellek hozzájárulnak az amerikai nyílt forrású szabványok és a közös biztonság erősítéséhez is a globális versenyben. Mindezt azonban a kommentárok nagy része, például a Gizmodo cikke véleményesnek nevezi, már csak az időzítésre való tekintettel is: ezekben az értelmezésekben a Meta akkor váltott hirtelen hazafias szólamokra, amikor kiderült, hogy Kína már azelőtt militarizálta a cég MI-technológiáját, mielőtt az amerikai kormányzat egyáltalán megfontolta volna, hogy mit kezdjen vele.

Amúgy meg nem is akkora dolog

Ahogy a Reuters tudósítása is rámutat, a Meta kríziskommunikációs közleménye a társaság saját szabályaival is szembe megy az elfogadható felhasználás tekintetében, hiszen ők maguk tiltják az eszközeik alkalmazását katonai, háborús, hírszerzési vagy nukleáris ipari célokra. Ezeket a rendelkezéseket persze lehetetlen érvényesíteni a nyílt forrású technológiákon, így a szerepük nagyjából annyi, hogy a rendszerek fejlesztői jó előre mossák a kezüket a hasonló ügyekben. Kérdés persze, hogy amit a Meta most az amerikai open source fejlesztések sikerének próbál eladni, arról mi lesz a véleményük a Pentagon tisztségviselőinek.

A Futurism összeállítása egy hatalmas nemzetbiztonsági vakfolt tünetének nevezi a Meta hadonászását, hiszen a jelek szerint az Egyesült Államok ellenfelei ugyanúgy profitálnak az ottani technológiai ugrásokból, mint az USA és annak szövetségesei. A Biden-adminisztráció már bejelentette ugyan a kínai MI-befektetéseket korlátozó szóló szabályok véglegesítését, de ezzel ilyen formában már nem megy túl sokra. Különösen, ha a Meta is bagatellizálja a problémát: a cég szerint egy "nyílt forrású amerikai modell egyetlen, elavult verziójának" semmi jelentősége a billió dolláros összértékű kínai MI-fejlesztési programokhoz viszonyítva.

Piaci hírek

Hamarosan nyílik az első teljesen robotizált hotel

Az egyedülállóként beharangozott kezdeményezés Kínában valósul meg. Az egyetlen emberi alkalmazott nélkül folyamatosan működő 44 szobás szálloda részlegesen már idén kinyithat Sencsenben.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.