Potenciális mérföldkőként szolgálhat az a Meta ellen több éve benyújtott, a gyerekek mentális egészségéről szóló keresetet, amelyben három év után született tegnap ítélet. A per a kommentárok szerint alapvetően befolyásolhatja a közösségi média szabályozását az Egyesült Államokban (és áttételesen minden bizonnyal globálisan is). Kedden az eljáró esküdtszék minden felhozott vádpontban vétkesnek találta az informatikai óriást, amiért összességében 375 millió dollár megfizetésére kötelezték a Mark Zuckerberg alapította vállalatot.

Az új-mexikói állam által még 2023-ban indított per középpontjában az állt, hogy a Facebook és az Instagram algoritmusa nem csupán lehetővé tette, de közvetve még elő is segítette a gyermekek szexuális kizsákmányolását és a grooming (online behálózás) folyamatát. A vádak szerint a cégnél tisztában voltak a rendszerszintű hibákkal, mégis a profitot és a felhasználói elköteleződést helyezték a biztonsági megfontolások elé.

Raul Torrez, Új-Mexikó főügyésze a tárgyalás során hangsúlyozta: a Meta platformjai "vadászterületté" váltak a szexuális ragadozók számára. A bizonyítékok szerint az Instagram ajánlórendszere gyakran kapcsolt össze kiskorúakat olyan felnőtt fiókokkal, amelyek korábban már gyanús vagy egyértelműen illegális tartalmakat kerestek. Az esküdtszék úgy ítélte meg, hogy a vállalat hanyagul járt el, és nem fordított kellő erőforrást a moderálásra és a biztonsági funkciók fejlesztésére, miközben pontosan látták a belső jelentésekből, mekkora a baj.

A Meta ezzel szemban azzal védekezett, hogy az elmúlt években több tízmilliárd dollárt fektetett biztonsági technológiákba, és több száz speciális eszközt vezetett be a szülők és a fiatalok védelmében. Az esküdteket azonban a jelek szerint nem sikerült meggyőzni: a 375 millió dolláros összeg – amelyből 25 millió dollár a tényleges kár, 350 millió pedig büntető jellegű kártérítés – a lehető legmagasabb, ami ilyen szintű szabályszegésért kiszabható a jelenleg érvényes paragrafusok szerint. (Más kérdés, hogy ez az összeg gyakorlatilag kerekítési hibának minősül a világ egyik legnagyobb cégénél.)

A cég a tegnapi elmarasztaló döntéssel természetesen nem ért egyet, és képviselője azonnal jelezte, a Meta fellebezést nyújt be, hogy magasabb fokon harcolja ki az általa igazságosnak vélt ítéletet.

Hosszú annak sora...

Ez az ügy csak az első abban a perek és kivizsgálások sokaságából álló sorban, amelyekben közös pont, hogy a közösségi platformok felelősségét vetik fel a használatukkal kapcsolatos kockázatokkal összefüggésben. A Bitporton pár hete számoltunk be Adam Mosseri, az Instagram vezetőjének emlékezetes nyilatkozatáról, aki szerint az, ha valaki napi 16 órát tölt a platformon, önmagában még nem jelent függőséget.

A kritikusok szerint a Meta (és általában a nagy internetes platformok) üzleti modellje, amely a maximális képernyőidőre épít, kódoltan hordozza magában ezeket a kockázatokat. Amíg a vezetői szinten az a narratíva uralkodik, hogy a platformhasználat megfelelően védett és biztonságos, addig a moderációs algoritmusok finomhangolása is másodlagos marad a hirdetési bevételek mögött.

Az ítélet ugyanakkor komoly lavinát indíthat el: az Egyesült Államok számos más államában jelenleg is zajlanak hasonló perek, és az esküdtszék keddi döntése más tagállamokat is erre ösztönözhet. Mindez pedig hosszabb távon átláthatóbbá teheti a közösségi platformok belső folyamatainak és algoritmusainak működését.