Szeptember 14-étől a napi gyakorlatban is megtapasztalhatjuk a PSD2 hatását. Az online vásárlásoknál például előírás lesz a kétfaktoros azonosítás, azaz a jelszó, PIN-kód mellett kell még egy azonosító elem, például biometrikus azonosító, token, SMS-ben kapott kód stb. Ez valószínűleg növeli a tranzakciók biztonságát, de a felhasználók nem feltétlenül élik meg így a változásokat.

Mint a Paysafe egy nemzetközi kutatásából kiderül, a változások megítélésében elég nagy az eltérés az egyes országokban. A németek például úgy vélik, hogy ha biometrikus azonosítást kér tőlük a bankjuk, azzal nő a személyes adataik ellopásának veszélye.

A demográfiailag és nemzetiséget tekintve is reprezentatív kutatást hat országban végezték el: az USA-ban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában és Bulgáriában.

Általános a félelem…

Bár a használatban országonként nagy az eltérés, a kutatás szerint összességében elég nagy a bizalmatlanság a biometrikus azonosítással szemben. A válaszadók 56 százaléka szerint ugyanis nőhet a személyazonosság-lopás valószínűsége, ha fizetési tranzakciókban kell majd használni. A németek a bizalmatlanabbak közé tartoznak, ott arányuk például 61 százalék.

Ugyanakkor meglehetősen magas azok aránya, akik online vásárlásnál használnak valamilyen biológiai jellemzőhöz kötött azonosítási módot. Technológiától függetlenül ebben a 18-24 éves korosztály a legaktívabb, és a 65 év fölöttiek használják a legkevésbé. Ebben értelemszerűen a technológia elterjedtsége is számít. Például egyre több mobil nyújt lehetőséget ujjlenyomat-azonosításra, ráadásul ma már a vásárlások jelentős többségét indítják mobil eszközről. Így nem is meglepő, hogy ujjlenyomattal kétszer annyian azonosítják magukat (38 százalék), mint arcfelismerő technológiával (17 százalék). Hanggal aktiválható rendszert pedig a megkérdezettek 11 százaléka használ.

Ugyanakkor persze azzal mindenki tisztában van, hogy a biometrikus azonosítás rendkívül kényelmes. Arra a kérdésre, hogy melyik két azonosítási módot választanák, a válaszadók többsége első helyre a PIN-kódot és a jelszót tette, míg a második helyre a biometrikus azonosítás futott be, a mobilon keresztüli azonosítás pedig csak a harmadik lett. Ebben nem is voltak szignifikáns különbségek az egyes országok között.

A hangazonosítást még elutasítják

Az hogy a jelszó és a PIN a legelfogadottabb, nem meglepő. Ezeket általánosan és régóta használja mindenki. Azzal is tisztában volt a válaszadók többsége, hogy a biometrikus azonosítás egyszerűbbé teszi az online fizetés ellenőrzését. Ugyanakkor csak 37 százalékuk vélte úgy, hogy ezeknek a technológiáknak az alkalmazása biztonsági előnyökkel is jár.

A bizalmatlanság két fő okra vezethető vissza. A válaszadók 45 százaléka azt mondta, nem szeretné, ha a cégek hozzáférnének a biometrikus azonosítójához, míg 35 százalékuk azzal indokolta az elutasítást, hogy egyszerűen nem tud eleget a technológia működéséről.

Érdekes terület a hangazonosítás. Mint a tanulmány írja, jelenleg is kb. 100 millió olyan eszköz van a világon, ami ezt használja (Amazon Alexa, Google Home stb.). Itt még alacsonyabb a bizalom foka. A válaszadók 53 százaléka ugyan elismerte, hogy ez kényelmes módja az azonosításnak, de csak 37 százalékuk vélte úgy, hogy biztonságos is.

Itt egyébként szignifikáns az eltérés országonként. A németeknek és az osztrákoknak mindössze 36 százaléka lenne hajlandó fizetni okosotthon-eszközökön keresztül hangazonosítással. Az USA-ban 44 százalék, az Egyesült Királyságban 43 százalék, míg Kanadában 42 százalék az arányuk. Ellenben Bulgáriában sokkal merészebbek a vásárlók: minden második bolgár válaszadó azt mondta, hajlandó lenne használni a hanggal aktiválható fizetési módot.