A kínai BYD járműgyártó az ország északnyugati részén fekvő Csinghaj tartományban nyitotta meg legújabb létesítményét, amely az építkezés jövőre tervezett befejezését követően a világ legnagyobb kapacitású lítium-ionos akkumulátorokat gyártó üzeme lesz. Az évente 24 gigawattórás kapacitásra tervezett gyár a BYD harmadik ilyen egysége, és alapvető szerepet vállal a társaság útitervének megvalósításában, amely szerint a cégcsoport 2020-ra összesen 60 gigawattórára növelné a teljesítményét.

A BYD kapacitásainak gyors ütemű növelése az "új energia járművek" (new energy vehicle, NEV) fejlesztését priorizáló kínai stratégiába illeszkedik – ez nem csak a hatalmas ország légszennyezettségi mutatóinak visszaszorítását célozza, de része a technológiai vezető szerepre törekvő nagyhatalom erőfeszítéseinek is. A BYD elnöke egyébként már tavaly azt nyilatkozta, hogy várakozásai szerint 2030-ra kizárólag elektromos járművek közlekednek majd a kínai utakon.

A Reuters beszámolója alapján 2018 első öt hónapjában 328 ezer elektromos járművet értékesítettek világszerte, ami több mint 140 százalékkal több az előző év megfelelő időszakában szállított mennyiségnél. Annak ellenére, hogy a globálisan üzemben lévő elektromos járműpark több mint fele Kínában található, a kínai tervhivatal egyik illetékese már a túlkapacitás kockázataira is figyelmeztetett – ennek értelmében a gyorsan fejlődő piacon a "vak fejlesztések" is egyre jellemzőbbek.

Eközben a konkurencia

Az új akkumulátorgyár elindításának további aktualitást ad, hogy a japán Panasonic ugyanekkor jelentette be az akkumulátorok szállításában várható fennakadásokat. A hiány a Tesla Model 3 elektromos autóknak köszönhető, pontosabban a Tesla erőfeszítéseinek, hogy június végére elérje a korábban célul kitűzött heti 5 ezer darabos gyártási mennyiséget. A Panasonic nem csak a Tesla exkluzív beszállítója, de az amerikaiakkal közösen viszi a nevadai Gigafactory akkumulátorgyárat és egy napelemes rendszereket előállító buffalói üzemet is.

A Panasonic a Tesla mellett a Toyotával is összeállt az elektromos hajtású járművekbe szánt telepek fejlesztésére, amivel a Teslától való függőség kockázatait csökkentené. A japánok a mostani pénzügyi évre prognosztizált 1,8 ezer milliárd jenről (16,3 milliárd dollár) 2022-re 2,5 ezer milliárd jenre (22,6 milliárd dollár) növelnék a járműiparhoz kapcsolódó bevételeiket. A mai lítium-ionos akkumulátortechnológia teljesítményének érdemi továbbfejlesztését legkésőbb 2015-re várják, amit a szilárdtest-akkumulátorok széles körű piacosítása követhet majd.

Az egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, a BP szintén csütörtökön közölte, hogy 130 millió fontért felvásárolja az Egyesült Királyság legnagyobb, elektromos járművekhez való töltőket gyártó cégét. A Chargemaster ultragyors, 150 kilowattos töltői nagyjából 10 perc per 100 kilométer hatékonysággal működnek, és a bejelentés szerint egy éven belül megjelennek a BP mind az 1200 brit töltöállomásán. Maga a Chargemaster eddig 6500 töltőpontot telepített az országban.

A BP tervei azonban nem állnak meg a határnál: a társaság évi 500 millió dollárt invesztál az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákba, az Egyesült Királyságban szerzett tapasztalataira építve pedig más, gyorsan fejlődő piacokra is belépne, amelyek alatt elsősorban Kínát és Németországot kell érteni. Ennek érdekében már több kínai vállalattal is együttműködést folytat a technológiai befektetések és a viszonteladói hálózat kiépítésének kérdésében.

Az olajcég várakozásai szerint a az elektromos járművek száma a 2016-os egymillióról 2040-re 300 millióra növekszik világszerte – ebből 12 millió éppen a brit utakon jelenhet meg, ahol tavaly még csak 135 ezer darab volt belőlük. A BP, amely egyébként a Renault-Nissan-Mitsubishi szövetséggel közösen akkumulátorfejlesztésekben is részt vesz, az elektromos járművek kiszolgálását az eddig megszokott módon, a töltőállomások rendszerében képzeli el. Ilyenből jelenleg majdnem 20 ezer van neki a világ 50 országában, vagyis  a Chargemaster technológiájával együtt nem rossz pozícióból várja az elektromos járművek tömeges adaptációját.