Az EU kormányzatai nem kezelhetnek válogatás nélkül személyes adatokat, kivéve, ha ez összefügg a nemzetbiztonságra vonatkozó komoly fenyegetésekkel - mondta ki kedden az Európai Unió Bírósága. Ez formálisan is visszaveti azokat a tagállami törekvéseket, amelyek arra játszanak, hogy a bűnözés elleni küzdelemre és általában a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva alkossanak a személyes adatok tömeges begyűjtését és megőrzését lehetővé tévő szabályozásokat – olvasható a Reuters beszámolójában.
A bíróság a döntését az iszlamista fegyveresek által az elmúlt években Franciaországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában elkövetett támadásokra is tekintettel hozta meg, amelyek nyomán a kormányok azzal érvelnek, hogy az adatokhoz (különösen távközlési szolgáltatók által gyűjtött adatokhoz) való hozzáférés segíthet megelőzni az ilyen eseményeket. Maguk az üzemeltetők és a jogvédő aktivisták ezt nem egészen így látják, és a mostani ügy előzménye is az, hogy két szolgáltató megtámadta a német adatkezelési törvényt.
Lehet, csak nem állandóan
A Deutsche Telekom (Telekom Deutschland) és a SpaceNet AG internetszolgáltató szerint a törvény ellentétes az uniós szabályokkal, keresetük nyomán pedig a német bíróság kikérte az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását. Ahogy kiderült, az ilyen adatmegőrzés csak nagyon szigorú feltételek mellett engedélyezhető: az indoklás szerint az uniós jog kizárja a forgalomra és helymeghatározásra vonatkozó információ általános és válogatás nélküli megőrzését, kivéve az említett, súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő eseteket.
Ez azt jelenti, hogy a tagállamok a súlyos bűncselekmények leküzdése érdekében, az arányosság elvének szigorú betartásával rendelkezhetnek az ilyen adatok célzott vagy kiterjesztett megőrzéséről, valamint az IP-címek általános és válogatás nélküli tárolásáról. A hírügynökség beszámolója szerint a SpaceNetet támogató iparági szervezet, az eco – Association of the Internet becslései alapján a Németországban érvényes, átfogó adattárolási követelmények összességében több millió eurós költséget jelentenek a piaci szereplőknek.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?