A Portfolio hatodik alkalommal rendezte meg pénzügyi informatikai konferenciáját, amely a bankok digitális transzformációjáról szólva olyan témákat igyekezett körüljárni, mint a blokklánc-technológiák alkalmazása, a fintech és insurtech megoldások vagy a mesterséges intelligencia. Ebben az évben is megkerülhetetlen téma volt az Európai Unió napokon belül életbe lépő általános adatvédelmi rendelete (GDPR), illetve a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv (PSD2), amelyet már január óta alkalmazni kell.

Ez utóbbi az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) kialakítását követően a fintech cégek, sőt más iparágak szereplői előtt is megnyitja az utat az ügyféladatokhoz: a bankok az ügyfeleik jóváhagyását követően nyitott architektúrán (open API) keresztül biztosítanak hozzáférést átutalási és számlavezetési rendszereikhez a harmadik fél számára. Ezzel nyilvánvalóan elvesztik a kizárólagos rendelkezési jogot a náluk vezetett számlák felett, de a célszerű stratégiák kialakításával a PSD2 új üzleti lehetőségeket és új bevételi forrásokat is jelenthet.

A konferencia egyik panelbeszélgetésében pénzintézeti IT-felsővezetők és technológiai beszállítók tárgyalták ebből a szempontból a bankok és biztosítók digitális transzformációját, a feltörekvő versenytársakkal való viszonyát és a bankok működésének szükségszerű változását. Bár az ügyletek száma folyamatosan növekszik, a pénzügyi informatikai rendszerek üzemeltetésében nem a tranzakciók volumenének emelkedése jelent komoly feladatot: inkább a tranzakciók minőségének változását (például az azonnali átutalásokat) és a rájuk épülő új folyamatokat kell kezelni.

Nem védekeznek, hanem előre menekünek

A kerekasztal során világossá vált, hogy a megfelelőségi kihívások ellenére a banki fejlesztések egyre nagyobb részét teszik ki az innovatív projektek, bár a két terület határa nem egyértelmű. Kelemen Bálint, a Budapest Bank IT vezetője szerint lényeges kérdés, hogy az új szabályozások által is kikényszerített fejlesztéseket a pénzintézetek "compliance-szinten" kezelik, vagyis egyetlen céljuk az irányadó követelményekhez való igazodás, vagy lehetőségként tekintenek az olyan szituációkra, mint amilyeneket az említett PSD2 irányelv is teremt.

Ebben a tekintetben a bankoknak is alkalmazkodniuk kell azokhoz a felhasználói igényekhez, amelyeket a Google vagy a Facebook alakított ki, és amelyek ma már alapértelmezett követelménynek tekinthetők. Mint kiderült, a pénzügyi szektor hagyományos szereplői saját értékelésük szerint már nem követik a trendeket, hanem legújabb fejlesztéseiken keresztül elébe is mennek azoknak – vagyis a sokat emlegetett diszrupció ennek alapján nem öli meg, hanem éppen hogy megerősítheti a konvencionális bankokat vagy biztosítókat.

Ahogy a digitális gazdaság kapcsán mindenhol felbukkan a bizalom, mint az új szolgáltatások működésének és a vállalkozások fejlődésének alapja, úgy a konferencián is felbukkantak azok a technológiák, amelyek ezt informatikai oldalról támogatják. Ilyen például a blokklánc (blockchain) elosztott adatbázisa, amely a hálózaton és a kriptografikus integritáson keresztül rugalmasságot kölcsönöz a rendszereknek, egyben jelentős akadályt állít a rosszindulatú szereplők elé.

A blokklánc innovációs Rogers-görbéjén is a fintech cégek szerepelnek az újítók között, míg a korai elfogadók (egészségügyi szolgáltatók, ellátási láncok) után a korai többségben jelennek meg a biztosítók, a logisztikai és telekommunikációs vállalatok, illetve a kormányzati intézmények mellett. Bár a blokklánc-technológiákat még mindig sokan a kriptodevizákhoz kötik, azok csak egy lehetséges alkalmazást jelentenek; a felhasználási területek a hozzáférhetőség és a betekintés szempontjából is igen változatosak, messze túlmutatva a digitális fizetőeszközökön.