Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlegének (DARPA) elméleti kutatási javaslatként indult, de ma már számos iparágban kutatják az "okos port" a környezetvédelemtől a bányászatig – olvasható az Interesting Engineering nemrég közölt összeállításában, ami áttekintést próbál adni az évtizedek óta tartó fejlesztések helyzetéről. A "smartdust" jelentőségét többek között az adja, hogy a mérnökök minden területen lázasan dolgoznak a dolgok internetének (IoT) kiterjesztésén, az intelligens por pedig ebben az összefüggésben egy láthatatlan hálózatként jelenne meg, ami vezetékek nélkül hálózhatja be a világot.

Ahogy azt a témával kapcsolatban mindenhol sietnek tisztázni, valójában nem porról, hanem érzékelőkből, robotokból vagy más eszközökből álló mikrotechnológiai rendszerről van szó, amelynek elemei képesek érzékelni például a fényt, a hőmérsékletet, a rezgést vagy a megfelelő vegyi anyagokat, és az adatokat képesek továbbítani egy számítógépes hálózaton. A cikk alapján az elméleti és szimulált kutatások mára megágyaztak a technológia gyakorlati alkalmazásának is, lehetővé téve, hogy az eredetileg rizsszem méretű komponenseket a szabad szemmel szinte láthatatlan, 1 köbmillimétertől 0,02 köbmilliméterig terjedő mérettartományban gyártsák.

Még nem kell rohanni új légtisztítóért

Az évtizedek óta működő megoldások továbbfejlesztését azt teszi lehetővé, hogy az elmúlt évek során sikerült bővíteni a szenzorok képességeit is, például a hangok rögzítésének lehetőségével vagy a közegük kémiai összetételének érzékelésével. Az Interesting Engineering beszámolója szerint ez a későbbiekben lehetővé teszi majd az emberi testben bekövetkező változások rögzítését, biológiai vegyületek azonosítását, általában pedig tetszőleges mennyiségű adatot szolgáltathat a háromdimenziós környezetekből. Az erre épülő iparág forgalmát a lap szerint már 2022-ben is 115 millió dollárra becsülték, de 2032-re várhatóan megközelíti a 400 millió dollárt.

Persze a technológia nyilvánvaló lehetőségei mellett a disztópikus forgatókönyveket is ki szokták emelni az "okos port" illetően, a COVID-19 oltóanyagokban úszkáló nanorobotokon és más összeesküvés-elméleteken túl ugyanis valóban zajlanak különféle projektek a hírszerzéstől a véleményes geomérnöki felhasználásokig. A jelenlegi kutatások nagy részét így is elsősorban egyetemi és vállalati laboratóriumokban végzik, ráadásul hasznosításukhoz még olyan problémákra is megoldást kell találni, mint az adatfeldolgozó egységhez való csatlakozás hatótávolsága vagy az apró eszközök élettartama – bár ez utóbbi is folyamatosan fejlődik az energiahasznosítási képességek innovációjával.

Részletek az IE oldalán »