
Az Nvidia vezérigazgatója lustának és értelmetlennek nevezte azt a narratívát, amelynek keretei között egyes cégvezetők összefüggésbe állítják a mesterséges intelligencia térnyerését és a létszámleépítéseket. A Channel NewsAsia (CNA) oldalán közölt interjúban Jensen Huang arról beszélt, hogy senki sem a mesterséges intelligencia miatt fogja elveszíteni az állását, hanem az olyan emberek miatt, akik jobban megtanulták használni a mesterséges intelligenciát. Ugyanakkor évek óta zajlanak az MI-vel indokolt elbocsátások, miközben a technológia csak mostanában válik produktívvá.
"Ez csak arra szolgált, hogy okosnak tűnjenek, és ezt nagyon utálom" – fogalmazott konkrét vállalatok megnevezése nélkül az Nvidia vezetője, aki felelőtlenségnek nevezte, hogy riadalmat keltenek az MI-bevezetésekkel kapcsolatban. Példaként a PC megjelenését hozta fel, ami hiába volt transzformatív technológia, önmagában nem vette el senki munkáját, ezzel szemben hátrányba hozta mindazokat, akik nem tanulták meg kezelni. Huang valószínűsíti, hogy öt év múlva több munkalehetőség lesz, mert a produktivitásukat és nyereségességüket növelő cégek több embert próbálnak alkalmazni.
Már ők sem beszélnek csodaszerről
Ahogy azt már sokan kezdik elfogadni, a mesterséges intelligencia a felfokozott várakozásokkal együtt sem ingyenes dolog, a szükséges forrásokat pedig annál nehezebb előteremteni, ha egy-egy szervezetet megterhel a rossz gazdálkodás és a világjárványt követő időszak túlzott létszámnövelése. Bár a cégvezetők gyakran próbálják eladni, hogy az MI-korszakban egyre kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség, ezt egyelőre semmi sem támasztja alá, mint ahogy egyébként az MI általános termelékenységnövelő szerepét sem sikerült még igazolni a monstre befektetések függvényében.
A Jensen Huang megszólalását idéző beszámolók több közeli példát is felhoznak: ilyen a Twitter-alapító Jack Dorsey és a Block (korábban Square) bejelentése, ami a vállalat munkaerő-állományának lefelezéséről szólt az "intelligencia eszközökre" hivatkozva. A társaság korábbi alkalmazottai szerint azonban a leépítés valójában a korábbi túlzott felvétel korrekciója, az MI-hez és a felhőalapú számítási erőforrásokhoz való hozzáférés költségei pedig egyre emelkednek, ami ugyancsak a létszámbővítés ellen dolgozik – különösen, ha az MI felhasználása sem átgondolt módon valósul meg.
Ezért is érdekes, hogy már az iparág meghatározó szereplői is új hangon szólalnak meg: az Nvidia vezérigazgatója mellett nemrég Demis Hassabis, a Google DeepMind vezetője is azzal vádolta más vállalatok döntéshozóit, hogy "szegényes a képzeletük", amiért az MI-ben keresik az elbocsátások indoklását. Mindez látványosan megy szembe a befektetőknek szóló vetítéssel az elképesztő költekezés indokoltságáról, hiszen maguk az MI-fejlesztők vetik fel, hogy nem feltétlenül a mesterséges intelligencia a hibás, ha valaki arra hivatkozva magára omlasztja az egész addigi üzletét.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?