Nagyjából azt az érvelést tesztelték a napokban hozott elmarasztaló ítéletek a közösségi média szándékos vagy gondatlan károkozásáról, ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos perekben is megjelenik.

Az amerikai bíróságok kevesebb mint 24 óra leforgása alatt két olyan nagy horderejű perben is döntést hoztak, amelyekben big tech vállalatokat vádoltak a gyerekek és tinédzserek veszélyeztetésével az általuk üzemeltetett közösségimédia-platformokon. Kaliforniában az esküdtszék a YouTube-ot és a Metát (az Instagram és a Facebook anyavállalatát) találta felelősnek a közösségi csatornák szándékosan addiktív kialakítása miatt, miközben tisztában voltak annak hatásaival a fiatal felhasználók mentális egészségére, Új-Mexikóban pedig 375 millió dollár megfizetésére kötelezte a Metát, miután a bíróság szerint nemcsak lehetővé tette, hanem közvetve még elő is segítette a gyermekek szexuális kizsákmányolását és a grooming (online behálózás) folyamatát. A vádak szerint a társaság eltitkolta az általa is ismert, rendszerszintű hibákat, a biztonsági megfontolások elé helyezve a profitot és a felhasználói elköteleződés erősítését.

A mérföldkőnek számító perek kimenetelét a beszámolók vízválasztónak nevezik az teljes közösségimédia-iparágra nézve, sőt azt találgatják, hogy a repeszek telibe találhatják a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeket is. Az egészet az 1990-es évek dohányipari pereihez hasonlítják, ahol egy komplett ágazatnak kellett szembenéznie az elszámoltatással a tudatosan függőséget okozó vagy káros termékek értékesítése miatt, áthelyezve a hangsúlyt a fogyasztók hibáztatásától a vállalatok felelősségre. A fenti esetekben ugyanis a vádakat már nem a a közösségi oldalakon hozzáférhető, felhasználók által generált tartalom esetleges kártékonyságára alapozták, hanem a platformok tervezésének olyan jellemzőire, mint a szépségfilterek vagy a végtelenített görgetés. Ahogy a Futurism riportja fogalmaz, a bíróságok a "bug vagy feature" kérdésben foglaltak állást a hibás termékek biztosítékok és figyelmeztetések nélkül való terjesztését illetően.

Ezek ugyanazok?

Bár a Meta és a YouTube is fellebbezésre készül, az eljárások ugyanazt az alapvető érvelést tesztelik, amivel a nagy MI-platformok (ChatGPT, Gemini, Character.AI is operálnak az ellenük indított, egyre nagyobb számú per során. Ezek az ügyek kiskorú és felnőtt chatbot-felhasználókat is érintenek a chatbotok által okozott mentális egészségügyi válságok és pszichológiai károk tekintetében, a felhasználók szeretteiktől való elidegenedésétől vagy anyagi csődjétől kezdve az olyan extrém esetekig, mint amikor az MI-robotok öngyilkossági tanácsadóként segítették az embereket haláluk megtervezésében és búcsúleveleik megírásában. A vádak itt is a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok felelőtlen gyakorlatait támadják, akik a piacszerzés érdekében, tudatos döntésekkel jelentetnek meg félkész, megbízhatatlan termékeket, és a felhasználókat is szándékosan fűzik be a chatbotok antropomorfizálásával és más trükkökkel.

Miután a hanyagság és a kártékony termékek céltudatos felépítése együttesen nyerő érvet jelentett a közösségimédia-vállalatokkal szemben, nem nehéz elképzelni, hogy a büszke önszabályozással működő MI-fejlesztőknek sem lesz könnyebb megvédeniük magukat ugyanezzel szemben. Ők ráadásul a felhasználók által egymásnak küldött és megosztott tartalom mögé sem bújhatnak, hiszen esetükben a felhasználók és az MI-rendszerek által generált MI-kimenetek kapcsolatáról van szó. A Futurism felidézi például, hogy a Character.AI jogászai már megpróbálkoztak vele, hogy a chatbotok szövegelését is a szólásszabadság védelme alá sorolja, de egy floridai bíró rövid úton elhajtotta őket. A lap ezzel kapcsolatban egy nonprofit jogvédő szervezet vezetőjét idézi, aki szerint a mostani döntések értelmében a gyártókat a konkrét technológiai termékektől függetlenül felelősség terheli a szóban forgó termékek kialakításáért és annak hatásaiért.

Piaci hírek

Új elnököt választott az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Ács István célja, hogy ismét beinduljon az ipar digitalizációja Magyarországon.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.