Az elkészült jelentéshez csatolt "alumnifelmérés" napsugaras-virágos képet rajzol a hazai alternatív informatikai képzési piacról.

Az informatikai bootcampeken végzőknek mindössze 2,4 százaléka nem tud elhelyezkedni a szakmában, ellenben 49 százalékuk a végzést követő egy hónapon belül, további 20 százalékuk pedig két hónapon belül talált munkát. Nagy többségük szoftverfejlesztőként dolgozik. Ráadásul a többségnek jóval magasabb lett a fizetése: a válaszadók fele a képzés előtt bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet, utána viszont háromnegyedük 300-600 ezer között keresett.

Az intenzív rövid ciklusú informatikai képzéseket biztosító bootcampeket a piac hívta életre világszerte. Egyszerűen sokkal több informatikai szakemberre van szükség, mint amennyit a felsőfokú képzés a piacnak biztosítani tud. Ez a folyamat Magyarországon is lezajlott, ma már vagy másfél-két tucatnyi képzőhely működik, amit az audit adatai alapján a piac el is tud tartani.

 
IVSZ: Bootcamp audit 2020, fizetések
Infogram


Az azonban mind a képzőhelyeknek, mind a felvevőpiacnak fontos lenne, hogy tisztán lehessen látni, mi várható a különböző bootcampeken végzett informatikusoktól. Ezért a szegmens három legnagyobb szereplője, melyek egyike sem nyújt akkreditált képzést, kezdeményezte az IVSZ-nél egy független audit kialakítását.

Ebbe végül csak a három kezdeményező – a Codecool, a Greenfox és a ProgMasters – szállt be, bár az IVSZ állítólag más cégekkel is felvette a kapcsolatot. Összességében az elkészült anyag nem segíti a tisztán látást.

Képzés – munkaerő-kihelyezés

A három cég eltérő üzleti modellben dolgozik. Az azonban mindháromnál közös, hogy összekapcsolták a HR-támogatási tevékenységet az oktatással, azaz közel sem csak oktatásból élnek. A legnagyobb árbevételű Codecool bevételeinek mindössze ötöde származik képzésből. Közel ugyanennyit hoz a cégnek a munkaerő-közvetítés, több mint felét pedig a munkaerő-kölcsönzés. A GreenFox inkább nevezhető oktatási cégnek: bevételei 62 százalékát keresi a képzéseivel, a ProgMasters pedig 47 százalékát.

A Codecool modellje más szempontból is érdekes. Mint az összefoglaló írja, a cég nem képzési szerződést köt a hallgatóival, hanem egyéni megállapodás keretében felkészítést vállal informatikai munkavégzésre. A szerződésben nem is képzési, hanem tanfolyamszervezői tevékenység végzését vállalják. A szerződések ilyen kitételeinek normál esetben nem feltétlenül van jelentőségük a hallgató szempontjából, ám ha valaki kifogással élne a tanfolyam minőségét illetően, ott már nem biztos, hogy mindegy, mire is kötött szerződést az ügyfél és a képzési hely. Ez mindenképpen kockázat a hallgatónak, aki pénzt és időt kell belefektessen egy olyan képzésbe, ami után nem lesz államilag/nemzetközileg elismert dimploma a kezében, azaz csak az oktató cég jó hírére apellálhat. Akkreditáció hiányában például még az sem rögzített, hogy az oktatóknak milyen képzettséggel, esetleg tudományos fokozattal, gyakorlattal kell rendelkezniük. (Az egyetemek akkreditációja ehhez képest sokkal több védelmet nyújt: egy BME-diplomát külföldön is könnyebb "eladni".)

A képzés színvonaláról nehéz az IVSZ által elvégzett audit alapján bármit mondani. Mint a kiadott jelentés írja, az audit elsődleges célja nem az összehasonlítás volt, hanem az iskolák által szolgáltatott adatok validálása. (A cégek megadták az előzetesen meghatározott auditálandó adatkörökre vonatkozó számadatokat, az IVSZ auditorai pedig azokat hitelesítették.)

Következtethetünk a minőségre az időtartamból. Ebben a Codecoll adja a legtöbbet. Ám ha jobban megnézzük, a 8-15 hónapos képzés max. 900 kontaktórát (személyes részvételt igénylő oktatás) biztosít, míg a ProgMasters 5 hónapos tanfolyamokon 800-at. A lassabb haladás lehet hatékonyabb, de nem feltétlenül, ráadásul a költségterhe mindenképpen súlyosabb.

A képzés spektruma is szolgálhat eligazítással: a Coodecool full stack fejlesztőket képez, a másik két cég junior programozókat/fejlesztőket. Az már a cégek tájékoztató anyagaiból tudható, hogy gyakorlatorientált képzésre törekszenek, az elméleti (pl. matematikai) alapokat vagy hozzák a tanulók, vagy saját erőből kell megszerezniük. Ez a tanfolyamokat elvégzőket alkalmazó cégek számára okozhat nehézséget is, különösen a végzettek előképzettsége tükrében. Ehhez az audithoz mellékelt nem reprezentatív felmérés ad némi támpontot: a válaszadók 40 százalékának maximum kétévnyi munkatapasztalata volt, mielőtt átnyergelt szoftverfejlesztésre, valamint közel felük (47 százalék) csak középfokú végzettséggel rendelkezett.

 
IVSZ: bootcamp audit 2020, előképzettség
Infogram


2015 és 2019 között a három cégnél összesen közel 2100 hallgató kezdte el tanulmányait, és eddig 1300 fejezte be. A lemorzsolódás elég magas volt, közel 450 fő hagyta ott a tanfolyamokat; csak a Codecoolnál 340-en haygták abba a tanulást idő előtt (négy év alatt 1080 hallgató kezdte el a képzéseket, Ez brutálisan magas lemorzsolódási arány, tekintve, hogy a tavaly összesen 290 fővel indított tanfolyamok egy része még mindig tart. A magas lemorzsolódás persze utalhat a magasabb követelményekre, de ugyanúgy utalhat módszertani problémákra, valamint arra is, hogy a beiratkozók nem azt kapják, amit várnak, ezért abbahagyják a tanfolyamot.

A megítélésük nem egyöntetű

Talán ezzel is összefügghet, hogy iparági berkekből lehetett hallani olyan – ugyancsak nem reprezentatív – véleményeket, hogy a bootcampekről érkezők nem feltétlenül váltották be a reményeiket. Volt olyan menedzser, aki szerint összességében az adott dolgozó megszerzése, csapatba építése többe került a cégnek, mintha klasszikus fejvadász cégen keresztül szereztek volna új, akár egyetemi diplomával rendelkező alkalmazottat.

A hallgatók elégedetlenségéről pedig az Index egy tavalyi cikke számolt be. A cikk idéz egy az iparágra rálátó szakembert, aki szerint a legtöbb bootcamp általános szoftverfejlesztőket képez, és ilyenekre egyre kevesebb szükség van. Egy az informatikai oktatást jól ismerő oktatási szakember pedig arra hívta fel a figyelmünket, hogy az ilyen jellegű tanfolyamok hatékonyságát nagyban befolyásolja a tanfolyami csoportok eltérő előképzettsége (ismeretterületben és szintben egyaránt). Szerinte az előképzettség nélküli, középfokú képzés után bootcampet végzők már az első komolyabb kihívásnál elvéreznek, és az elméleti alapok hiánya miatt nehéz is továbbképezni őket.

Hasonló problémákra utalt Charaf Hassan is lapunknak adott interjújában. A BME Villmamosmosmérnöki és Informatikai Karának dékánja szerint hamis az az állítás, hogy a bootcampek bárkiből képesek pár hónap alatt informatikust csinálni. Akkor alkalmasak egy adott technológia elsajátítására, ha valakinek megvannak az alapjai. Arra azonban nem képesek, hogy érettségiző fiatalok nagy tömegeinek magas szintű képzést nyújtsanak.

Közösség & HR

Melyik városban működik a legtöbb megfigyelő kamera?

A legjobban bekamerázott városok globális toplistáján 20-ból 18 kínai települést találunk, és a világ összes ilyen megfigyelő eszközének is több mint a fele működik Kínában.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.