Világszerte a legmobilisabb munkavállalóknak számítanak az IT-szakemberek. A magyar IT-sek közel fele hajlandó akár külföldre is költözni egy jó állásért – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network nevű nemzetközi HR-hálózat és a Profession.hu közös, Decoding Digital Talent című kutatásából. Ez azonban nem magyar sajátosság: vannak országok, ahol sokkal rosszabb a helyzet. (A magyar IT-szakemberek elvándorlásának okaival korábban hétrészes sorozatban foglalkoztunk.)

A felmérés nem csak a klasszikus értelemben vett IT-szakmákra terjedt ki, hanem általában a magas szintű digitális képességeket kívánó területekre. Ennek megfelelően kérdeztek a programozás, webfejlesztés (front-end, back-end), mobilalkalmazás-fejlesztés, adatbányászat, mérnöki és analitikai területen dolgozók mellett például a digitális marketinggel, influencer marketinggel vagy marketingelemzéssel foglalkozókat is. Emellett olyan területekre is kiterjedt a vizsgálat, mint a UX- és UI-tervezés, a mesterséges intelligencia/gépi tanulás vagy a robotika.

Nyitottak és mobilisak

Az IT-szakemberek nem csupán a legkeresettebb munkavállalók világszerte, de jóval nyitottabbak is az átlagnál arra, hogy munkahelyet váltsanak vagy külföldön dolgozzanak – állapítja meg a kutatás, melyhez csak Magyarországon több mint 12 ezer munkavállalót, köztük közel 700 IT-szakembert kérdezett meg.

Ma olyan nagy az IT-szakemberekre a kereslet, hogy átlagosan két hét és négy jelentkezés kell ahhoz, hogy új munkahelyet találjanak. Emiatt általános tendencia, hogy kevés ideig dolgoznak egy helyen, és akár külföldre is szívesen mennek egy-egy vonzóbb ajánlat miatt. Ez a vállalatok HR-tevékenységére is kihat. Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának vezető szakértője, szerint a toborzás már régen nem elég, a vállalatoknak proaktívan kell képezniük munkavállalóikat, ha biztosítani szeretnék a stratégiailag fontos készségeket.

A kutatás szerint globálisan az IT-szakemberek 67 százaléka menne külföldre egy jobb munka reményében. Ehhez képest Magyarország még jó a helyzet: az itthoni szakembereknek csak 43 százaléka nyilatkozott így. Ez azonban így is szignifikánsan magasabb arány, mint az egyéb területeken dolgozóknál (35 százalék).

A magyar informatikusok olyan hagyományosan is népszerű kivándorlási célpontokat választanának, mint Ausztria, az Egyesült Államok vagy Németország, ahol a startupközpont Berlin és München is benne van az öt leggyakrabban megnevezett város között.

A nemzetközi kutatás szerint az IT szakemberek 80 százaléka egyetemi végzettségű, 68 százalékuk férfi – Magyarországon 75 százalék –, és mindössze 9 százalékuk található meg a vállalatok felső vezetésében. Némileg talán meglepő módon, az IT szakemberek elsődlegesen nem startupoknál, hanem leginkább nagyvállalatoknál akarnak dolgozni.

Nem csak a pénz számít, de fontos

A kutatás azt is vizsgálta, mi alapján választanak munkahelyet az IT-szakemberek. Magyarországon a jó munkahelyi kapcsolatok, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly mellett a fizetés is kiemelten fontos az IT területen dolgozóknak. Utóbbi a magyaroknál a második helyen, míg az összes munkavállaló esetében a negyedik helyen áll a fontossági sorrendben. A globális munkaerőpiacon a fizetésnél jóval fontosabbak a munkahely kínálta tanulási lehetőségek és a szakmai fejlődés.

A pályázók már azt is látni akarják, mekkora fizetésre számítanak. A Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője, Tüzes Imre állítja, a mérnök kategóriákban négyötödével több jelentkező érkezik azokra az állásajánlatokra, amelyekben feltüntették a várható keresetet. De az állásinterjún már itthon is tízből kilenc jelölt említi meg a csapat és a munkakörnyezet fontosságát, és az IT szakemberek esetében a szakmai fejlődés lehetősége is jelentős szerepet kap.