Mély tanulási megoldásokat fejlesztő céget vett a chipgyártó. A szerzemény, a Nervana nagyon új utakon járt.

Egyes információk szerint 350, mások szerint több mint 400 milliót fizetett egy mély tanulási megoldásokat fejlesztő startupért az Intel. A mindössze két éve alapított Nervana Systems azonban nem csak egy a sok AI-startup közül. A vállalat ugyanis a Nervana Cloudhoz mindent maga fejlesztett, és mindent a mély tanulásra optimalizált.

Nyelv, könyvtár, chip

A rendszer két alapösszetevője a Nervana neon, amely egy Python-alapú nyelv és könyvtárkészlet a mély tanulási modellek fejlesztéséhez, valamint egy alkalmazásspecifikus chip, a Nervana Engine.

Ez utóbbi 10-szer gyorsabb feldolgozást ígér, mint a grafikus processzorokra épülő rendszerek. Mivel a hagyományos memóriákat lassúnak gondolták, fejlesztettek egy ún. nagy sávszélességű memóriát is on-chip tároláshoz. A 32 GB-os modulok 8 terabit/s sávszélességet biztosítanak.

A motorban egymástól szeparált pipeline-okat használnak az adatkezelésre és a feldolgozásra. Mivel kihagyták a rendszerből a cachelést, így nagyon nagy nyers számítási teljesítmény tudtak elérni. Ezek miatt összességében a rendszer gyakorlatilag az elméleti maximuma közelében tud futni.

Az, hogy a mély tanulást a szilícium szintjéig vitték le, valószínűleg onnan is jön, hogy az egyik alapító, Naveen Rao, aki jelenleg a cég vezetője, a Qualcommtól érkezett, ahol kutatóként is mesterséges intelligenciával, azon belül a neurális hálózatokkal és feldolgozással foglalkozott.

A másik alapító, a cég jelenlegi technológiai igazgatója, Amir Khosrowshahi pénzügyi és elméleti háttérrel érkezett a cégbe: hat évig a Goldman Sachs alelnöke, majd öt évig a Berkeley kutatója volt. A harmadik alapító, Arjun Bansal, aki az algoritmusokért fejlel, szintén qualcommos volt, többek között a chipgyártó kongnitív platformján, a Zeroth projekten dolgozott. (A tavaly tavasszal Barcelonában bemutatott Snapdragon 820 chipkészlet már erre a platformra épül.)

Ez már fontosabb, mint a felhő

Az Intel alelnöke, Jason Waxman a felvásárlás kapcsán azt nyilatkozta a Recode-nak, hogy a felhős mesterséges intelligenciára váltás mellett eltörpül a felhőbe költözés jelentősége. A világ ugyanis alapvetően megváltozott, míg korábban néhány eszközt kellett irányítani, most afelé tart a világ, ahol milliárdnyi eszköz kapcsolódik az internethez, és kommunikál egymással. Ez viszont annyi adatot állít elő, amit hagyományos módszerekkel képtelenség feldolgozni.

Ha nem is mondta ki nyíltan, de Waxman végül is az új Intel-startégiára utalt, melynek egyik fő csapásiránya a dolgok internete. Waxman azt elismerte, hogy a mesterséges intelligencia egy nagyon hype-olt terület, ugyanakkor szerinte a technológia olyan fázisába jutott, amikor a valóság elkezdte felülmúlni a hangzatos marketingüzeneteket.

Naveen Rao azzal indokolta, hogy elfogadták az Intel ajánlatát, hogy olyan technológiákhoz juthatnak hozzá így, melyek nagyot lökhetnek a fejlesztéseiken. Bár eddigi fejlesztéseikhez a pénz megszerzése nem jelentett problémát (két év alatt három fordulóban 24,4 millió dollárt kaptak), az a háttér, amit az Intel tud biztosítani, elképzelhetetlen volt.

(A nyitó képen balról jobbra: Diane Bryant alelnök, az Intel Data Center Groupjának vezetője, a Nervana három alapítója, Naveen Rao, Arjun Bansal és Amir Khosrowshaki, valamint Jason Waxman Intel-alelnök)

Cloud & big data

Egyelőre nem tűnik sokkolóan okosnak a Gemini mesterséges intelligencia

Ahogy az lenni szokott, a Google közzétette, a felhasználók pedig azonnal rászálltak az új technológiára, amit sikerült is buta hibákra késztetniük.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.