Tizennegyedik alkalommal írta ki a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) az Év CIO-ja pályázatot, amelyet 2015-ben Szabados Gábor, az NNG Kft. informatikai vezetője nyert el. Idén első ízben különdíjasa is volt a pályázatnak, aki az államigazgatást képviseli. Ezt a díjat Tanka László, az Országos Katasztrófavédelmi Főhatóság informatikai főosztályvezetője kapta.

Fókuszban a vállalat eredményességét javító innovatív megoldások

A zsűri ebben az évben sem volt könnyű helyzetben, mivel sok értékes pályázat érkezett be - hangzott el a díjátadón, amelyet a szervezet hagyományos nyár végi konferenciáján, az INFOhajón tartottak.

A szakmai szervezet először 2002-ben ítélte oda az Év CIO-ja díjat, amelynek a létrehozatalával az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet az informatikai vezetők tevékenységének fontosságára. A díjjal az évek során kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyarországi CIO-k (Chief Information Officer) munkáját kívánják elismerni.

A kiírást 2011-ben módosították, a pályázóknak azóta nemcsak pályaművet kell beadniuk, hanem személyes meghallgatáson meg is kell védeniük pályaműveiket. A díjra szakmai szervezetek, cégek, valamint a zsűritagok is jelölhettek informatikai vezetőket. A zsűri munkájában a VISZ elnökségének képviselői mellett több szakmai szervezet (IVSZ, Magyar Projektmenedzsment Szövetség, Project Management Institute) vezetője, valamint a hazai szaksajtó képviselői, köztük a Bitport főszerkesztője is részt vesznek.

A pályázóknak az idén egyebek mellett olyan kérdésekre kellett választ adniuk, hogy milyen innovatív megoldást vezettek be cégénél az elmúlt években, amelyek segítségével nőtt a vállalat eredményessége.

Szakmabelieknek osztja az észt a CIO az NNG-nél

Szabados Gábor
informatikai igazgató
NNG Kft.

Az Év CIO-ja díjat elnyerő Szabados Gábor két és fél évvel ezelőtt csatlakozott az NNG-hez. Akkor a cég létszáma még 350 fő körül volt az árbevétel pedig 38 millió euró körül alakult. Ma a cég teljes létszáma 800 fő fölött van, a várható árbevétel pedig 100 millió euró lesz. A rendkívül intenzív növekedés komoly odafigyelést igényelt az informatikai vezető részéről is. Az üzleti folyamatok átalakítását garázscégből nagyvállalativá olyan környezetben kellett végrehajtani, amikor minden folyamatosan változott: a szervezeti struktúra, az ügyfelek és a projektjek. 

Az NNG nemcsak létszámban és árbevételben nőtt. Minőségi ugrást jelentett az is, hogy az operáció a budapesti irodából négy földrészre bővült ki: Budapest mellett ma már fejlesztők dolgoznak Szegeden, az USA-ban, Indiában, Kínában, Japánban és Ausztráliában. Mindegyik fejlesztésnél és rendszerbevezetésnél kulcskérdés volt a rövid átfutási idő. A globális terjeszkedés olyan kihívások elé is állította az IT-t, amit a hagyományos megközelítéssel már nem lehet megoldani. Ezért a kontinensek közötti kollaboráció és az erőforrások elérhetővé tétele érdekében egyre több szolgáltatást mozgatnak a cégnél a felhőbe.

"Meggyőződésem, hogy egy jól működő IT szárnyakat adhat az üzleti területeknek is, ezért nagyon fontos a bizalom kiépítése. Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy az NNG IT infrastruktúrája jó kezekben van, és arra nyugodtan támaszkodhat" - áll az NNG informatikai vezetőjének a pályázatában. Ez számára azért is jelent az átlagosnál nagyobb kihívást, mert a cégnél az IT-n kívüli csoportokban is sok informatikus dolgozik, és rendkívül kritikusan viszonyulnak az IT által nyújtott megoldásokhoz.

Másfajta kihívások az államigazgatásban

Az államigazgatásban dolgozó informatikai vezetőknek nehéz a versenyszférával azonos pályán indulni, ezért idén számukra különdíjat szavazott meg a zsűri. A nyertes pályázó Tanka László nem kisebb projektet menedzselt, mint az egységesülő katasztrófavédelem megújulásához kapcsolódó IT-háttér kiépítését, amely az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013 akciótervében kiemelt szerepet kapott. A fejlesztések nyomán számos területen következett be lényegi technológiaváltás. A katasztrófavédelem informatikai rendszere egyebek mellett új dimenzióba lépett a web alapú térinformatikai alkalmazások bevezetésével.

A projektben kiemelten szerepelt a tűzoltóságok műveletirányítási rendszerének egységes alapokra helyezése. "A helyi szintű riasztás helyett megyei műveletirányításra álltunk át, ami komoly kihívást jelent. Az ügyeleteken dolgozó műveletirányítók felelőssége, hogy a szükséges erőket, eszközöket másodpercek alatt a helyszínre irányítsák. Ennek feltétele, hogy a nap 24 órájában rendelkezésükre álljon rendszerezett, átlátható formában az az adat- és információtömeg, ami alapján riaszthatják a tűzoltókat" - emelte ki Tanka László.