Magyarországon a bérek felzárkózása gyorsabban halad, mint a termelékenységé, miközben a foglalkoztatás növelésére építő növekedés nem fenntartható – figyelmeztet a McKinsey & Company frissen megjelent tanulmánya. A nemzetközi tanácsadó cég elemzése szerint a helyzet megoldásának kulcsa természetesen a mesterséges intelligencia lehet. A sikerhez viszont elengedhetetlen, hogy az MI-re a vállalatok "egyszerű technológiai eszköz helyett a működésük újragondolásának motorjaként tekintsenek".

A magyar reálbérek 2008 óta több mint 50 százalékkal nőttek, miközben a foglalkoztatottság ma már meghaladja a 80 százalékot – olvasható a Prompt Magyarország - A mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére címet kapó, kutatási adatokra és különböző iparágakban tevékenykedő vezetőkkel készített személyes interjúkra épülő tanulmány bevezetőjében. Ez a trend azonban nehezen fenntartható, mivel "a magyar vállalatok egységnyi munkaerőköltsége az elmúlt évtizedben jóval gyorsabban emelkedett, mint a termelékenységük". A termelékenység felpörgetését a szakértői anyag a mesterséges intelligenciától várja.

Helyben teremhet egy második brüsszeli csomag

A McKinsey Global Institute becslése szerint "a magyar gazdaságban az MI-vel elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke nagyságrendileg 15 milliárd euróra tehető, ami a magyar GDP 6-7 százalékának felel meg, és összemérhető a kormány tárgyalásai nyomán most felhasználhatóvá váló uniós támogatások teljes összegével".

Ez a hatalmas összeg azonban nem automatikusan generálódik: mind a magán-, mind az állami szektorban szemléletváltásra és a munkafolyamatok újraszervezésére van szükség. A tanulmány rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek korlátozzák az MI hatásainak érvényesülését – mint például a gazdasági szerkezet egyenlőtlensége, a gyakran változó szabályozási környezet vagy a szétaprózott fejlesztési források. Felsorolja ugyanakkor a meglévő előnyöket is, mint a digitális infrastruktúra és az e-közigazgatás fejlettsége – ezek alapozhatják meg az MI-re épülő termelékenységi fordulatot.

A megvalósítás sikerét a szakértői anyag három kulcsfontosságú elemhez köti: a munkavállalói kompetenciákhoz, a működési modellhez, valamint az adat- és technológiai alapokhoz. A tanulmány egyúttal öt olyan stratégiai területet azonosít, ahol az MI viszonylag gyorsan kézzelfogható termelékenységi hatást hozhat: a kkv-k felzárkóztatásában, az oktatásban és átképzésben, az ágazati MI-bajnokok felépítésében, az államigazgatásban, valamint az egészségügyben.

Bár a McKinsey anyaga egyértelmű kitörési pontként azonosítja az MI-t, azonban azt is kiemeli, hogy a technológia önmagában nem oldja meg Magyarország termelékenységi problémáit. Lényeges, hogy az emberek, az állam és a vállalatok az átalakítás motorjaként használják a mesterséges intelligenciát.

Felemás uniós támogatás

A mesterséges intelligencia, illetve tágabb értelemben a digitalizáció gazdasági növekedésben játszott kulcsszerepére hívta fel a figyelmet tavasszal az IVSZ is. A technológiai vállalatokat tömörítő érdekvédelmi szervezet az állásfoglalások írása mellett igyekszik kézzel fogható segítséget is adni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett az IVSZ is közreműködő tagja az ARISA (Artificial Intelligence Skills Alliance, Európai Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége) projektnek, amely különböző szinteken elérhető, ingyenes oktatási anyagokkal és tesztekkel támogatja a felkészülést a mesterséges intelligencia aktív használatára.

Az Erasmus+ program keretében indított EU-s oktatási platformnak azonban akad egy komoly problémája: az csak angol nyelven érhető el. Márpedig ha az volt a cél, hogy a technológiát szélesebb körben is megismertessék az uniós polgárokkal, legalább az alapszintű képzést érdemes lett volna elérhetővé tenni nemzeti nyelveken.