Az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői a hét elején állapodtak meg abban az uniós szabályozástervezetben, ami a "kettős felhasználású" techológiák exportjának szigorú kereteit fektetné le. Ez alatt az olyan megoldások értendők, amelyek alkalmasak az emberi jogokat súlyosan sértő felhasználásokra, így a kémkedésre vagy megfigyelésre, beleértve például az arcfelismerő rendszereket vagy a szoftverek feltöréséhez alkalmazható eszközöket, a csúcskategóriás számítástechnikát, a drónokat vagy akár bizonyos kemikáliákat is.

A tervezet értelmében az Unióban működő szállítók csak megfelelő engedélyek birtokában adhatnak el ilyen termékeket a politikai blokkon kívüli országokba, és az illetékes kormányzatoknak is részletesen le kell fektetniük, hogy milyen licenceket biztosítanak a szóban forgó technológiák felhasználásához. Az export ilyen típusú ellenőrzése az utóbbi évek kínai-amerikai kereskedelmi háborújának is a középpontjában állnak, most pedig az EU-n belül is megerősítik azt az álláspontot, amely szerint sokkal határozottabb fellépésre van szükség a fenti gyakorlatokkal szemben.

Az EP kedden kiadott közleményének értelmében a megállapodás az olyan tételekre is kiterjesztené az új szabályozást, amelyek nem szerepelnek nemzetközi egyezményekben, de az Unió megítélése szerint közük van az emberi jogok és a politikai szabadságok védelméhez. Mindez a tagállamokra is a korábbinál keményebb közzétételi kötelezettségeket róna az export ellenőrzésére vonatkozóan, különös tekintettel a megfigyelő technológiák átláthatóbbá tételét célozva; az engedélyezési folyamatokban nagyobb hangsúlyt kapnának az emberi jogi szempontok, és felgyorsítanák az újonnan megejelenő technológiák beemelését is a leendő szabályozásba.

A közlemény kiemeli, hogy az új rendelkezéseket mindenképpen szükségessé teszi a felgyorsult fejlődés és az ezzel összefüggésben szaporodó biztonsági kockázatok, ami egy új kritériumrendszer felállítását is feltételezi az exportengedélyek kiadásában vagy megtagadásában. A mostani informális, politikai megállapodásnak természetesen az Európai Unió Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA), illetve a Parlament és az Európai Bizottság formális jóváhagyására is szüksége lesz, mielőtt ténylegesen életbe léphetne.

Morális alapú kockázatkezelés

A Politico beszámolója a stanfordi Cyber Policy Center egyik vezetőjét idézi, aki szerint a tervezet nagy előrelépést jelent az értékalapú kereskedelmi és technológia szabályozás, általában pedig az Unió globális szerepének a szempontjából. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényalkotók már évek óta zsinatolnak az exportzsabályok felülvizsgálatán, de a legújabb fejlemények értelmében már csak egy utolsó tárgyalási körre lesz szükség a végleges megállapodás nyélbe ütéséhez, ami egyébként a decemberig tartó német európai tanácsi elnökség kifejezett célja lenne.

Markéta Gregorová cseh EP-képviselő, az INTA illetékes jelentéstevője szerint a tagállamok eddig nem igazán törődtek az exportjukkal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával. Ez nyilvánvalóan változni fog az új rendelkezések nyomán, bár lesznek, akik nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva továbbra is kifogásokat keresnek majd az engedélyek titokban tartására – ezzel együtt úgy látja, hogy a legtöbb uniós tagország tisztában van vele, hogy milyen kockázatokat hordoz a megfigyelő technológiák exportjának ellenőrizetlensége.

Azt oknyomozó újságírók egy csoportja már évekkel ezelőtt feltárta, hogy sok európai kormányzat nem számol be következetesen a kiadott engedélyekről, sőt az is ritkaságszámba megy, hogy egyáltalán megtagadják az ilyen licencek kiadását. A megfigyelésre vagy kémkedésre is alkalmas eszközök törvényi szabályozása persze ezek után is jórészt az egyes tagállamok kezében marad, ami teret adhat az ügyeskedő szállítóknak, ha az új szabályozás nem lesz elég határozott a szóban forgó kérdésekben.

Bár az Egyesült Államok már 2018 óta mindent megtesz azért, hogy az európai országokat maga mellé állítsa a kínai technológiai cégek elleni hadjáratában, az Unióban eddig legfeljebb csak esetleges módon alkalmaztak exportkorlátozásokat a kínai technológiai nyomulás visszafogására. Ebben mindenképpen változást jelenthet, ha az EU komolyabban veszi a pekingi tömeges megfigyelési gyakorlatokat, az ujgur etnikum elnyomását vagy a hongkongi politikai ativisták elleni fellépést. Gregorová szerint az új és megfelelően implementált szabályozás sokkal nagyobb súlyt ad majd az Európai Unió önálló és egységes fellépésének az olyan területeken, mint az additív gyártástechnológiák, a mesterséges intelligencia vagy a kvantum számítástechnika.