A hazai cégek 66 százaléka tervezi visszafogni informatikai fejlesztéseit az energiaárak jelentős növekedése miatt - derül ki az IVSZ és a Makronóm Intézet közös kutatásából. Az iparági szövetség szerint azért is aggasztó ez az eredmény, mert a gazdaság versenyképességének megtartása, növelése érdekében épp a technológiai modernizációval elérhető hatékonyságnövelés irányába kellene lépéseket tenni.

Az IVSZ témában kiadott közleménye ennek kapcsán külön kiemeli, hogy kockázatot jelentene, ha a kormány október 31-ét követően is blokkolná a központi költségvetés kifizetéseit, vagy esetlegesen a korábban betervezett informatikai fejlesztéseket befagyasztaná, illetve, ha a vállalkozások visszafognák informatikai fejlesztéseiket.

A szakmai szervezet és a piackutató közös felmérése a magyarországi informatikai szektor jelenlegi helyzetét és jövőképét igyekszik feltérképezni. A több hónapon keresztül zajló kérdőíves és 120 mélyinterjút is tartalmazó kutatás 2022 júliusában vette kezdetét. Az alábbi megállapítások és eredmények az első 250 hazai IKT-vállalat válaszai alapján születtek.

Úgy is hat, hogy direktben nem annyira hat

Bár összességében az informatikai szektor kevésbé energiaintenzív, így kevésbé húzza vissza az energiaárak emelkedése, mint más ágazatokat, az IVSZ szerint a vállalatok körében már tapasztalható recessziós félelmek, stagnáló árbevételek és a komoly bérinfláció ezen a piacon is lassíthatják a növekedést, amelyet más ágazatokból átgyűrűző hatások erősítenek.

A fentieket támasztják alá a kutatás előzetes eredményei is: a válaszadó informatikai cégek összesen 36,6 százaléka említette, hogy biztosan (12,3%) vagy valószínűleg (24,6%) vissza kell fognia tervezett fejlesztéseit az emelkedő energiaárak miatt. A nemzetgazdaság szempontjából ennél is fontosabb, hogy a nyilatkozó vállalkozások kétharmada szerint saját ügyfelei biztosan (24%) vagy valószínűleg (42,2%) visszafogják előre tervezett informatikai fejlesztéseiket.

"Azt tapasztaljuk, hogy a külső kockázat hatására kettéválik a vállalatok fejlesztési elkötelezettsége: egyes cégek hosszú távú céljaikhoz társítják a fejlesztéseket, ők most leginkább kivárásra játszanak a jelenlegi bizonytalan helyzetben és válogatás nélkül minden fejlesztést leállítottak. Más társaságok (elsősorban termelővállalatok) kifejezetten rövid távú megtérülés, például költségcsökkentés érdekében keresik a digitalizációs megoldásokat. Energetikai korszerűsítéseikkel e társaságok jellemzően már végeztek, vagy lekéstek ezekről, viszont a belső folyamatok digitalizálása, automatizálása gyors és jelentős megtérülést hozhat számukra. Határozottan kiállunk amellett, hogy a korszerű technológiákba való befektetés minden ágazat számára kulcskérdés, ezen nem lehet spórolni" - kommentálta a kutatási eredményeket Deliága Ákos, az IVSZ általános elnökségi tagja.

Kockázatok és mellékhatások

Egy másik veszélyes forgatókönyv bekövetkeztének reális esélyére is felhívja a figyelmet az IVSZ a kutatás kapcsán. A hatályos kormányzati rendelkezések szerint "a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt" 2022. október 31-ig az állam felügyelete alá tartozó szerveknél a kifizetéseket néhány kivételtől eltekintve miniszteri engedélyhez köti. Az egy hónapos fizetési csúszás még kezelhető helyzetet teremt, ugyanakkor az állami kifizetési stop esetleges elhúzódása az árbevételek stagnálását hozhatja, a recessziós kilátások hatásait tovább erősítheti, pedig pont a korszerű technológiákba kell invesztálni ezekben az időkben.

Az IVSZ szerint a Magyarország digitalizációja szempontjából kulcsfontosságú fejlesztéseket semmiképp sem szabad leállítani, vagy elodázni a válság hatására, mert csak a folyamatos technológiai fejlődés biztosíthatja a kiutat egy esetleges recesszióból. Emellett a fejlesztések leállítása, a képzett digitális munkaerő elbocsátása felgyorsíthatja a szürkeállomány elvándorlását is. Ez valós veszély, hiszen az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által készített életpálya-kutatásának eredményei szerint négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadóknak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.

"Továbbgyűrűző hatásai révén a hazai informatikai fejlesztési projektek lassulása vagy akár teljes leállítása olyan nagy arányban terelheti még a legnagyobb hazai informatikai társaságoknál dolgozó informatikus szakembereket külföldi piacokra dolgozó munkáltatók felé, amely több évvel vetheti vissza a hazai digitalizációs célokat, így akár behozhatatlan lemaradáshoz vezethet Magyarország versenyképessége kapcsán is" - mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.