A félig már elfogadott új szabályozás miatt a Google az ausztrál piacról való kivonulással fenyegetőzik, a kormányzat szerint viszont a tej- és cukoripari tapasztalatok alapján az online médiapiacon is minden rendben lesz.

Miután januárban az Alphabet már azt is belengette, hogy akár blokkolni is hajlandó a Google keresőszolgáltatását Ausztráliában, ha az ottani törvényhozás elfogadja a technológiai multikat reklámdíj megfizetésére kötelező új szabályozást (Media Bargaining Code), az ausztrál kormány személyesen a Microsoft vezérigazgatójával egyeztetett a Google-mentes jövő lehetőségeiről. Scott Morrison miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatója alapján a Microsoft a maga részéről biztos benne, hogy a Bing képes lehet megfelelő alternatívát nyújtani, a hírközlésért felelős miniszter pedig az ABC News csatornán beszélt róla, hogy ebben az esetben komoly befektetésekre számít más piaci szereplők részéről.

Ausztráliában még tavaly került terítékre az a törvényjavaslat, amelynek értelmében a nagy technológiai szolgáltatóknak, így a Google-nek vagy Facebooknak, külön díjat kellene fizetniük a helyi médiaszolgáltatók anyagainak felhasználásáért. Az ilyen és ehhez hasonló követelések nagyjából egyidősek azzal, hogy a Google keresője az internet meghatározó elemévé vált, az ausztrál kormány azonban meglehetősen direkt megoldást talált erre a problémára: tulajdonképpen arra kötelezné a keresőt, hogy a találati oldalakon való átkattintások után, valamilyen inverz PPC modellben díjat fizessen a tartalomszolgáltatóknak, vagyis például a híroldalak üzemeltetőinek.

A Google és a kiadók elvileg jól kiegészítik egymás tevékenységét, hiszen a technológia óriás saját maga nem állít elő tartalmat, a kiadóknak pedig nincs meg az anyagaikat tíz- vagy százmilliókhoz eljuttató infrastrukturális hátterük. A konfliktus gyökere természetesen a bevételek felosztása: a Google és a Facebook például együttesen az ausztrál online hirdetési piac háromnegyedén trónol, nem beszélve arról, hogy az online platformok a kapuőr (gatekeeper) szerepében ma már közvetlenül befolyásolják, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá, illetve megfordítva a dolgot, az adott tartalom elérheti-e egyáltalán a közönséget.

Ez már a tejiparban is bejött

Az új szabályozás ebbe a felállásba nyúlna bele drasztikusan, ráadásul a médiavállalatoknak olyan jogosítványokat adna, mint a kereső algoritmusához való hozzáférés a frissítések bevezetése előtt két legalább héttel. Világos, hogy ez nem csak a mrleg nyelvét billentené helyre, de már az érintett kiadóknak biztosítana tisztességtelen előnyöket, arról nem is beszélve, hogy az ő példájukat követve tulajdonképpen mindenki hasonló követelésekkel állhatna elő, akit a keresők valamilyen módon indexelnek. Nem véletlen, hogy a Google vagy a Facebook magas szinten egyeztetett az ausztrál kormánnyal a törvénytervezetről: Mark Zuckerberg néhány nappal ezelőtt személyesen is megpróbálta jobb belátásra bírni a törvényhozás képviselőit, a Google pedig már több ízben a kivonulással fenyegetőzött.

Ez utóbbiról szólva a hírközlési miniszter megállapította, hogy a big tech vállalatok időről időre felteszik ezt a lemezt, de a fenyegetéseket csak ritkán váltják be. Paul Fletcher szerint ha a Google vagy a Facebook tényleg blokkolná a szolgáltatásait Ausztráiában, akkor az hatalmas üzleti lehetőséget jelentene más piaci szereplők számára, és a megbeszélések alapján a Microsoft is ugrásra készen várja az alkalmat. Kérdés persze, hogy a Bing vagy a DuckDuckGo a szélsőséges forgatókönyvekben képes lehet-e rövid idő alatt átvenni a Google keresőjének a helyét, nem beszélve a Google kismillió egyéb szolgáltatásáról, amelyek Ausztráliában is alapvető eszközök a legtöbb vállalkozás működtetésében.

Az alsó ház által már elfogadott törvénytervezet egyébként éppen az illetékes szenátusi bizottság előtt van, ahol hétfőn a pénzügyminisztérium képviselőjét hallgatták meg vele kapcsolatban. Ezek szerint a kormány nem lát érdemi különbséget a Google vagy a Facebook erőfölényét csökkentő szabályozás és más ágazatokban korábban már bevezetett intézkedések között. Álláspontjuk szerint az élelmiszer-kiskereskedelem, a franchising, a cukoripar vagy a tejipar esetében a hasonló versenyjogi szabályok úgy változtatták meg a piac dinamikáját, hogy azok érvényesítése valaha eljutott volna a bíróságokig.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.