Afrikában startup vállalkozások ugrottak rá arra a piaci résre, amit mobil alkalmazás-ökoszisztéma meghatározó gyártói, így az Apple, a Google vagy akár a Samsung teljesen figyelmen kívül hagynak. A kontinensen több száz millió ember él, akinek nem hogy okostelefonja, de még bankkártyája sincs, hogy igénybe vehesse az okostelefonos appokat, viszont rendelkezik valamilyen középkategóriás telefonnal (feature phone) és az ahhoz tartozó előfizetéssel: Közöttük pedig sokan vannak, akik földművesként, kereskedőként vagy vállalkozóként nagy hasznát veszi a minimális adatforgalommal járó, szöveg alapú mobil alkalmazásoknak.
Alkalmazások a félmilliárd buta telefon
A francia Orange már Elefántcsontparton és Szenegálban is működtet, legújabban pedig Kamerunban nyitott meg egy erre szakosodott fejlesztő részleget. A távközlési szolgáltató regionális stratégiai igazgatója szerint fel kellett ismerniük, hogy az afrikai piac nem az észak-amerikai vagy európai alkalmazások késedelmes másolásáról szól. A Bloombergnek adott nyilatkozatában Bénédicte David elmondta: egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a fejlett piacokon működő megoldások Afrikában bármilyen formában működőképesek lehetnek, a speciális helyi igények ugyanakkor nagy lehetőséget jelentenek az operátor számára.
Ezt mutatja, hogy azok a hang és szöveg alapú, a mezőgazdasági árupiaccal kapcsolatos szolgáltatások, amelyeknek korábban néhány ezer felhasználója volt, az Orange közreműködésével Szenegálban, Nigerben és Maliban is a százezres nagyságrendbe emelték ügyfeleik számát. Hasonló fejlesztés a Vodafone és a Novartis közös projektje, amely Tanzániában szöveges üzenetváltásokon keresztül segít a kórházak készletezésének irányításában. Szenegálban ugyancsak SMS alapú az a központilag menedzselt alkalmazás, amely az orvosi előjegyzések (oltások) beosztására figyelmezteti a lakosságot.
Az értékesítés modellje mindenhol hasonló ahhoz, amit az okostelefonos alkalmazások területén megszokhattunk. A távközlési szolgáltatók megállapodnak az alkalmazásfejlesztőkkel a terjesztés díjáról és a bevételmegosztás feltételeiről, majd a díjakat ráterhelik a havi előfizetéssel vagy feltöltőkártyával rendelkező ügyfelekre. Bár a szubszaharai (fekete-afrikai) régió a mobil infrastruktúra szempontjából a világ legfejletlenebb területének számít, jelenleg is 400 millió vezeték nélküli előfizetővel rendelkezik, ami az előrejelzések szerint további 100 millióval bővülhet majd az évtized végére.
A szolgáltatókat tömörítő egyik globális iparági szervezet, a GSMA adatai alapján egyébként az emberek 57 százaléka egyáltalán nem rendelkezik mobiltelefonnal. Közel harmad részük, 32 százalékuk használ középkategóriás eszközöket, míg az okostelefonok penetrációja mindössze 9 százalékos - vagyis a belépő szintű telefonok száma egyelőre három és félszer magasabb az okostelefonokénál.
Nem várnak az okostelefonok elterjedésére
Az operátorok sorra indítják a startupoknak szóló kezdeményezéseket, és szívesen állnak a technológiai befektetők rendelkezésére, ha azok igénybe vennék a hálózatukat valamilyen új szolgáltatás elindításához. A Bloomberg által megszólaltatott piaci szereplők szerint egyszerűen nem igaz, hogy Afrikában nem lehet pénzt keresni a mobil szolgáltatásokkal. Bár a szöveges üzenetekre és hanghívásokra épülő megoldások igencsak szűkre szabott lehetőségeket biztosítanak a terjedelmi korlátok vagy a képek hiánya miatt, a felhasználók tábora is nagyságrendekkel szélesebb, ami esetenként jobb üzletet jelent az okostelefonoknál is.
Példa minderre az Orange által üzemeltetett focis alkalmazás, amely eredményekkel és statisztikával látja el a felhasználókat. Bár az okostelefonos változatot is már 300 ezren letöltötték, a low-tech változat havonta milliós nagyságrendben generálja a lekérdezéseket, és összességében több bevételt termel a szolgáltatónak, mint az okostelefonra írt applikáció. Az operátorok ennek megfelelően intenzíven keresik azokat a - nem utolsósorban a technológiai startupokra épülő - bevételi csatornákat, amelyekkel az okostelefonok jövőbeni elterjedéséig teljes mélységében kiaknázhatják a jelenleg sokkal elterjedtebb "buta telefonok" lehetőségeit.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?