Az amerikai külügyminisztérium egyik vezető tisztviselője arra szólította fel Kínát és Oroszországot, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államok és más országok állásfoglalásához, amely szerint csakis emberek, és sohasem a mesterségesintelligencia-rendszerek hozhatnak döntéseket a nukleáris fegyverek bevetéséről. Paul Dean, aki a fegyverzetellenőrzésért is felelős külügyi hivalal (ADS) részéről az amerikai-orosz kétoldalú konzultatív bizottságban is képviseli az Egyesült Államokat, egy internetes tájékoztatón beszélt kormánya "egyértelmű és határozott kötelezettségvállalásáról" a teljes körű emberi ellenőrzés mellett, hozzátéve, hogy az atomhatalmak közül Franciaország és Nagy-Britannia is hasonló álláspontot képvisel.

Dean szerint a nyugati országok üdvözölnénk Kína és Oroszország hasonló nyilatkozatait, amit nem csak "a felelősségteljes viselkedés rendkívül fontos normájának" nevezett, de külön örvendetesnek tartana az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának részéről. Szerinte az USA megpróbálja elmélyíteni a Kínával folytatott külön megbeszéléseket a nukleáris fegyvereket és a mesterséges intelligencia fejlődését illetően, ami Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásai során is felmerült április 26-án Pekingben. A felek állítólag megállapodtak róla, hogy az elkövetkező hetekben megtartják első kétoldalú tárgyalásukat az MI-technológia kockázatainak és biztonsági kihavásainak közös kezeléséről.

Az MI (még) nem megbízható

A Reuters beszámolója alapján az amerikai és a kínai tisztviselők januárban újrakezdték a nukleáris fegyverekről szóló megbeszéléseket is a katonai kommunikáció normalizálásának érdekében, bár a hírügynökség szerint hivatalos tárgyalások egy darabig még biztosan nem lesznek a fegyverzetkorlátozásról. Az atomarzenálját javában fejlesztő Kína egyelőre nem is gondolkodhat ilyesmiben, de februárban még azt sürgette, hogy a legnagyobb atomhatalmak először egymással tárgyaljanak az atomfegyverek kizárólag válaszcsapásként való alkalmazásáról. Kína egyébként már jó 60 évvel ezelőtt, első atomfegyver-kísérletét követően kihirdette erről szóló doktrínáját, amin formálisan a mai napig sem változtatott.

Az Axios a Hoover Institution elemzéséről szólva nemrég számolt be róla, hogy a washingtoni kormányzat kockázatvállalási hajlandósága amúgy is egyre kisebb az MI-technológiával kapcsolatban, miközben a Szilícium-völgyben éppen ennek az ellenkezője tapasztalható. A cikk szerint az amerikai űrhaderő már 2023 szeptembere óta szünetelteti a generatív MI használatát, nem sokkal korábban pedig a haditengerészetnél jutottak arra a következtetésre, hogy az a lehetséges előnyök mellett olyan rejtett biztonsági réseket hordoz, amelyek mellett nem javasolható az operatív felhasználása. A lap szerint a problémák egészen változatosak a katonai zsargon értelmezésétől egészen a speciális adatkezelési szabályokig.