Elsőként Elizabeth Warren demokrata szenátor emelte be formálisan is elnökválasztási programjába a platformsemlegesség kikényszerítését a digitális gazdaságban. Ez elvi szinten is tiltaná például azt a jelenséget, hogy egy adott társaság üzemeltetőként és eladóként is jelen legyen egy piactéren, de érvényes a piaci versenyt akadályozó számtalan olyan modellre, amit a technológiai multik üzemszerűen alkalmaznak. A probléma nyilván nehezen fogható meg a digitalizáció előtti fogalmak mentén, de abban már a politikusok közül is sokan egyetértenek, hogy ideje új szabályok közé kényszeríteni az online gazdaság szereplőit.
Itt már bőven nem az árképzés gyakorlatáról van szó, mint ahogy a bírságolás sem célravezető, amikor a koncentrált vállalati erő már sikeresen eltorzította egyik vagy másik piaci szegmenst. A platformsemlegesség kikényszerítése vagy az erőfölénnyel való visszaélés szabályozása elvileg odáig is terjedhet, hogy feldarabolják a maguk területén egyeduralkodónak számító vállalatokat. Ez Warren programjának konkrétan az egyik alapgndolata, de az utóbbi időben egyre több spekulációt olvasni a Big Tech vállalatok részekre bontásának feltételezett előnyeiről és hátrányairól, ide értve a korábbi összeolvadások és cégfelvásárlások felülvizsgálatát is.
Az ellenzők szerint a körülményes európai szabályozás már bebizonyította, hogy az a piaci cégek versenyképtelenné válásához vezet, különösen, mások szerint viszont a túl nagyra hízott és megkerülhetetlennek tartott techvállalatok már a demokratikus társadalom működését is hátrányosan befolyásolják, így közműszerű szabályozásuk sem vezetne sehová. Mivel a digitális gazdaságban a versenyképesség a megfelelő adatokhoz való hozzáférésre épül, életszerű megoldási javaslatnak egyelőre az interoperábilitás kikényszerítése tűnik, illetve az olyan akvizíciók megakadályozása, amikor a piacvezető előre felvásárolja a lehetséges versenytársakat, hogy kivonja őket az egyenletből.
Annyi már biztos, hogy nem maradhat minden a régiben
A Reuters hét eleji értesülése szerint egy újabb, és minden eddiginél jelentősebbnek tűnő lépésre készülhetünk ezen a területen. A hírügynökség saját forrásaira hivatkozva számolt be róla, hogy az amerikai kormányzat egy nagyszabású vizsgálatra készül az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google vonatkozásában. Az igazságügyi minisztérium és a szövetségi kereskedelmi bizottság, a trösztellenes szabályokat kikényszerítő két legfontosabb szervezet, ugyanis formálisan is elkezdheti felboncolni a társaságokat (előbbi az Apple-t és a Google-t, utóbbi az Amazont és a Facebookot).
A dolog kifutása akkor sem lesz gyors, ha a Reuters értesülései helytállóak, hiszen a kereskedelmi bizottság legutóbbi vizsgálata is két éven keresztül zajlott a Google-nél, bár nem egészen ilyen megfontolásból. Ugyanígy érdemes megjegyezni, hogy a két szervezet általában nem teregeti ki a folyamatban lévő ügyeket, így érdemi információ is csak a hoszsadalmas eljárások lezárásakor lenne várható. A befektetők mégis nagyon komolyen veszik a precedens nélkülinek és a lehető legszélesebb körűnek nevezett vizsgálatokat: hétfőn a Facebookárfolyama 7,5 százalékkal, a Google-Alphabet árfolyama 6 százalékkal, az Amazon.com papírjai 4,6 százalékkal, míg az Apple részvényei 1 százalékkal gyengültek a tőzsdén.
Az amerikai törvényhozásban mindkét oldalon többen is üdvözölték a híreket: a nyilatkozatokban ismét felbukkant a túl nagy hatalom és a túl laza szabályozás ellentmondása, sőt volt, aki ragadozónak nevezte a Big Tech vállalatokat, amelyek nyomulása trösztellenes lépésekért kiált. A képviselőház igazságügyi bizottsága egyébként mindettől függetlenül már saját vizsgálatot is kezdett a digitális piacokkal kapcsolatban. A hírügynökség által megkérdezett jogászok egyelőre valószínűtlennek nevezték, hogy az amerikai szabályozók tényleg megkísérelnék feldarabolni az egyenként is több száz milliárd dollár értékű vállalatokat, bár a dolog nem is lenne példa nélküli. A Standard Oil vagy AT&T esetében már korábban is történt ilyesmi, ennek ellenére az a jellemző, hogy a trösztellenes vizsgálatok valamilyen megegyezéssel zárulnak, amelynek értelmében az érintett társaságok megváltoztatják az inkriminált üzleti gyakorlataikat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak