2016 és 2020 között 75 százalékkal, 62 milliárd dollárról 16 milliárdra csökkent az Egyesült Államok és Kína közötti közvetlen befektetések éves összege. Kínábóltavaly 7,2 milliárd dollár áramlott ilyen módon az USA-ba, szemben a 2016-os 48,5 milliárddal, míg az amerikai befektetések értéke ugyanerre az időszakra nézve 35 százalékkal 8,69 milliárd dollárra olvadt az ázsiai országban – derül ki a Bain and Co. hétfőn kiadott jelentéséből.

A Nikkei Asia az éves technológiai riportot idézve kiemeli, hogy a visszaesés különösen szembetűnő volt a tech szektorban, ahol az elmúlt öt évben nem kevesebb mint 96 százalékkal csökkent az évente kölcsönösen befektetett tőke mennyisége. Erre a területre is érvényes, hogy a Kínából az Egyesült Államkba áramló összegek jóval meredekebben zuhantak a fordított irányú invesztíciónál, köszönhetően az amerikai kormányzati szankciók okozta bizonytalanságnak.

A lapnak a Bain and Co. kutatásvezetője kifejti, hogy a kínai vállalatok az utóbbi időben az európai és afrikai befektetések felé fordultak, a technolóiai ágazat mellett pedig az ingatlanfejlesztésben és az egészségügyi szegmensben tapasztalható a legnagyobb arányú átrendeződés. A néhány évvel ezelőtti helyzet persze abban a tekintetben is változott, hogy ma már mindenhol prioritásként kezelik a technológiai függetlenség és ellátási láncok megerősítését.

A koronavírus-járvány az utóbbi esetben mindenhol jelentős fennakadásokat okozott, aminek egyik leginkább látványos tünete a hosszú ideje tartó csiphiány és az abból fakadó gyártóipari problémák – ez pedig nem csak az USA-ra és Kínára, de a világ többi gazdaságára is érvényes. A helyzet feloldását nyilván nem segíti, hogy a két vezető gazdasági hatalom közti feszültség Joe Biden és Hszi Csin-ping szeptember eleji telefonbeszélgetése ellenére sem igazán enyhült.

Mindenki igyekszik leépíteni a függőségeket

A kereskedelmi gyakorlatok és a technológiai verseny a nagyhatalmi iszapbirkózás központi kérdései, amelyekkel a kapcsolatban a Nikkei Asia egy saját korábbi elemzésére utalva azt írja, hogy 2018 és 2021 áprilisa között az amerikaiak összesen 168 kínai társaságot feketelistáztak (nem számítva a Huaweit és annak több tucat leányvállalatát), ezek közül pedig a legtöbb valamilyen módon a technológia területhez kapcsolódik.

Az új helyzetben nem csak Kína erősített bele, hogy házon belül építsen fel egy komplett félvezetőipari ellátási láncot, de Kínán kívül is elkezdtek megerősödni azok a regionális központok, amelyek a legelső amerikai büntetővámok 2018-as bevezetésével indultak fejlődésnek. Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők az amerikai-kínai szétválást visszafordíthatatlan trendnak tartják, bár a folyamat hosszan elnyúlik majd, és semmi esetre sem eredményezi az ellátási láncok száz százalékos szeparációját.

Az olyan amerikai technológiai óriásvállalatok, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft vagy a Google, mind arra ösztönzik a beszállítóikat, hogy a geopolitikai bizonytalanság miatt Kínát elkerülve építsék újra a folyamataikat. A Bain and Co. szerint az óvatossá vált vállalatvezetők is inkább a kormányzati kapcsolatok erősítésére és a globális üzleti tevékenységre koncentrálnak, emellett pedig igyekeznek azonosítani az ellátási láncok szűk keresztmetszeteit, ahol egy-egy országon vagy beszállítón áll vagy bukik a lánc egészének működése.