Az Amazon nem felelős az olyan árucikkek jóhiszemű készletezéséért a saját piacterén, amelyeket a kereskedelmi védjegyekre vonatkozó szabályokat valamilyen módon megsértő harmadik fél árul az internetes cég szolgáltatásában – állapította meg csütörtökön az Európai Unió Bírósága. Az online kereskedelmi birodalom ezzel fontos csatát nyert azok ellen a luxusmárkák ellen, amelyek hosszú ideje kifogásolják azokat a gyakorlatokat, amelyek mentén szerződéses forgalmazóik a márkavédett termékeket a különböző internetes platformokon keresztül értékesítik.

A mostani esetben a kozmetikumokat gyártó amerikai Coty német leányvállalata fordult bírósághoz, modellezve azt az általános feszültséget, ami jó ideje feszül az exkluzivitásukat védő brandek és az Amazon, az eBay vagy más online piacterek között. A márkatulajdonosok a platformok üzemeltetőinek felelősségét feszegetik azzal kapcsolatban, hogy az általuk működtetett áruházakban milyen feltételek mellett adnak el árucikkeket vagy jelenítenek meg tartalmakat; a konkrét ügy most a Davidoff parfümök felhalmozása volt a "Fulfilled by Amazon" szolgáltatás keretei között.

Ez utóbbi az Amazon üzleti modelljének egyik legfontosabb elemére vonatkozik, jelesül arra, hogy az online kereskedő maga raktározza és szállítja ki a partnerei által kínált cikkeket. A keresettel foglalkozó német bíróság az Európai Unió Bíróságától kért iránymutatást, ami végül az Amazon álláspontját igazolta. Az állásfoglalás egyértelműen megállapítja, hogy a kereskedelmi védjegyeket valamilyen módon megsértő termékek a netes piactér szolgáltatásaihoz köthető tárolása nem egyenértékű azzal, mintha az Amazon maga sértette volna meg a védjegyekhez kapcsolódó jogokat.

Ez nem jelenti, hogy mindent szabad

Az Amazon természetesen üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy komoly erőfeszítéseket tesz a rosszindulatú piaci szereplők és a hamisított áru kiszorítására a vállalat online áruházaiból. A Coty ugyanakkor azzal érvel, hogy a luxusmárkáknak alapvető érdekük megtartaniuk az ellenőrzést a termékeik értékesítési folyamatai fölött, és a szelektív disztribúció hagyományos kereteit a virtuális térben is érvényesíteni akarja. A Reuters beszámolójában idézett szakértő szerint az iránymutatás nem is jelent szabad kártyát az online kereskedőknek, mivel az európai bíróságok továbbra is rá akarják kényszeríteni őket a hamisítványok, másolatok vagy jogsértő módon kezelt eredeti cikkek teljeskörű kiszűrésére.

A hosszú évek óta húzódó ügyben a Coty egyébként támogatást is kapott az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szervétől: 2017 végén a bíróság például azt mondta ki, hogy a márkatulajdonosok megtilthatják szerződéses forgaémazóiknak, hogy termékeiket egyik vagy másik internetes platformon keresztül értékesítsék. Eszerint a netes értékesítés során a harmadik felek platformjainak igénybevételére vonatkozó korlátozások beleférnek a márkapresztízs védelmébe, különösen, ha a védjegy tulajdonosának nincs rá módja, hogy ezektől a platformoktól is megkövetelje a szerződéses forgalmazóinak előírt feltételeket.

Az Európai Unió Bíróságának illetékes főtanácsnoka tavaly decemberben úgy fogalmazott, hogy az online kereskedők nem vonhatják ki magukat a piactereiken eladott termékek ellenőrzésének felelőssége alól, utalva a Coty panaszára a cég gyártmányainak tárolásával és terjesztésével kapcsolatban. Eszerint az értékestésben aktív szerepet vállaló felek a számonkérhetőségben is osztoznak, ami sok szempontból így is van, a mostani állásfoglalás ellenére. A hírügynökség szerint egyébként továbbra is az EU lesz a frontja az ilyen jogi csatározásnak, tekintve, hogy Európában más régiókhoz képest sokkal több luxusmárka központja működik.