Az NMHH témában végzett kutatása szerint viszonylag magas azoknak a hazai háztartásoknak az aránya, ahol van élő előfizetés vezetékes telefonra. Ezeket azonban alig használják, sok helyen pedig készülék sincs már a lakásban.

Mi tartja még életben a vezetékes telefont? Erre a kérdésre kereste a választ legutóbb publikált kutatásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A reprezentetív felmérésben a háztartásokat és a 14 éves és annál idősebb lakosságot kérdezték a vezetékes telefonhoz fűződő viszonyáról.

A csomaggal jár

Ma már a magyar háztartások fele használ csak vezetékes telefont, viszont 94 százalékukban van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is. Az előfizetők majdnem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja. Mindössze nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az összes előfizető harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig már készülék sincs, csak az előfizetés.

Ugyan a 14 éves és idősebb népesség nagyjából fele még mindig használja ezt az eszközt, de kilenctizedük szerint a mobiltelefon kiváltja, ebből kétharmad szerint teljes mértékben helyettesíti a vezetékes telefont. A vezetékes telefon túlélésében azonban fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon. A dolgozó emberek húsz százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak csak 14 százaléka.
 

Vezetékestelefon-használati szokások kor és anyagi helyzet szerint (forrás: NMHH)

 

A vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az NMHH szerint az életkorból fakadó megszokás, illetve a kor és az anyagi helyzet együttesen. A legnagyobb arányban a magukat jómódúnak mondó idősek használják – 69 százalékuk –, ami 1,3 millió embert jelent. A legkevésbé az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe, ennek a csoportnak konkrétan a 29 százaléka, de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak 57 százalékuk.

Halló, múlt század!

A kutatásában az állítások közül az mutatta a legnagyobb egyetértést, hogy a vezetékes telefonra az időseknek, illetve a cégeknek van még szükségük (százfokú skálán 82 és 81 pont). Ehhez képest jóval kevesebb pontot kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra (vagyis az utcai telefonfülkékre), hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni (71 pont), vagy hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne (50 pont).

A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így.

Konzumer tech

Az Intel segítségével valósulhat meg Elon Musk szörnyeteg csipgyára

Az Intel is csatlakozik a SpaceX-hez és a Teslához a texasi üzemek felépítésében, bár annak részletei egyelőre nem világosak, hogy milyen mértékben járul hozzá a járműveket, humanoid robotokat és MI-adatközpontokat is kiszolgáló Terafab projekthez.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.