A Massachusetts Institute of Technology tanulmánya alapján az emberi agy aktivitása nemcsak a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) használatakor csökken, hanem az ilyen irányú hatások a későbbiekben is érvényesülnek, negatívan befolyásolva a felhasználók teljesítményét a jövőbeni feladatok elvégzése során. Az MIT kísérletei igazolták például, hogy a mesterséges intelligenciára támaszkodó alanyok kevésbé voltak képesek felidézni az általuk írt szövegeket és összefoglalni azok tartalmát, emellett "statisztikailag homogén" dolgozatokat készítettek az egyes témákon belül, amelyek lényegesen kevesebb eltérést mutattak egymáshoz képest a többi tesztcsoporttal összehasonlítva.

A kísérletek során háromfelé osztották a résztvevőket: az egyik társaságnak technológiai segédeszközök nélkül kellett fogalmazásokat írniuk, a másikban már igénybe vehették a Google keresőjét, míg a harmadikban a ChatGPT-t is használhatták a szövegek létrehozásához. Ennek során EEG-vizsgálattal monitorozták agyi aktivitásukat, felmérve a kognitív elkötelezettséget és terhelést, és a kutatók szerint az eredmények tükrözték is az agy által a feladatok megírásához alkalmazott különböző stratégiákat. Lényegében minél több technológiai támogatást kaptak, az agyuk annál kevésbé dolgozott, és annál kevésbé érezték magukénak az elkészített anyagokat is.

Amit nem használunk, az visszafejlődik

Mint kiderült, az LLM-et használó alanyok közül csak egész kevesen tudták megbízhatóan idézni saját írásaikat, miközben a ChatGPT-t (vagy a keresőt) használók vizuális kérge éppen hogy aktívabb volt, vagyis inkább a használt eszközök kimeneteire koncentráltak. Még érdekesebb megfigyeléseket tettek azonban, hogy amikor ezeket a résztvevőket arra kérték, hogy a következő feladatokat segítség nélkül oldják meg, illetve amikor a többieknek hozzáférést adtak a segédeszközökhöz. Akik kezdettől fogva használhatták az MI-t, azok idővel csökkenő agyi aktivitást mutattak, és kevésbé voltak képesek kognitív feladatok elvégzésére, amikor megkérték őket, hogy tegyék félre a ChatGPT-t.

A másik eresztés ugyanakkor "magas szintű kognitív integrációt, memória-reaktivációt és felülről lefelé irányuló kontrollt" mutatott a "mesterséges intelligencia által támogatott újraaktiválás" során, amiből az következik, hogy leginkább azok profitálhatnak az MI-eszközök használatából, akik előzőleg anélkül is beleásták magukat az adott témába, szemben az alapértelmezett MI-használók egyre gyengülő teljesítményével a célmegtartást, a helyes és a helytelen dolgok közti különbségtételt vagy akár az érzelmileg megalapozott döntéshozatalt illetően is. Nem meglepő módon a keresőmotorok használata a két szélsőség közötti eredményeket hozott megvizsgált területeken.

Bár maguk a kutatók is elismerik, hogy a statisztikailag megbízható eredményekhez még több és változatosabb háttérrel rendelkező résztvevő bevonására lesz szükség, így is valószínűsítik, hogy az MI ilyen irányú alkalmazása a tanulási készségek csökkenéséhez vezet. Ha pedig tovább folytatódik a technológia térnyerése agyalást, mérlegelést vagy összefoglalást igénylő feladatok elvégzésében, akkor az is valószínű, hogy hosszú távon csökkenni fog az emberek képessége a hatékony gondolkodásra. A kutatók ide sorolják a keresők MI-vel generált tartalmi összefoglalóit is, és sokkal alaposabb vizsgálatokat sürgetnek, mielőtt az LLM-eket "nettó pozitív dolognak" ismernék el az emberiség számára.