Mik is volt a virtualizáció mellett a legfőbb érvek? Például az, hogy a hardveres erőforrásokat jobb hatásfokkal lehet kihasználni,és hogy szükség esetén gyorsan létre lehet hozni virtuális kiszolgálót. Egy hardverbeszerzés ugyanis a vállalatoknál bonyolult és hosszadalmas procedúra, a költségekről nem is beszélve.

Csakhogy a virtualizáció sincs ingyen. Ez különösen akkor szembeötlő, ha kiderül: a virtuális szerverek kihasználtsága cseppet sem jobb, mint a hardvereseké, sőt! Egy kutatás szerint minden harmadik virtuális szerver gyakorlatilag zombi állapotban van: miközben foglalja az erőforrásokat, és a fennntartásának is van költsége. Mondjuk a fizikai szerverekkel sem sokkal jobb a helyzet: negyedük leledzik kómában.

Aki rájön, korrigál

A Stanford Egyetem egy kutatója és az Anthesis Group egyik munkatársa számszerűleg is megvizsgálta, mi a helyzet ezen a téren. 2015 folyamán tíz adatközpont mintegy 16 ezer szerverét vizsgálta át kihasználtság szempontjából. Ebből jött ki az, hogy a fizikai szerverek 25 százalékát nem használják semmire, csak szép csendben zabálják az áramot. A kutatás akkor sorolta ebbe a kategóriába az adott szervert, ha azon a kutatást megelőző hat hónap során nem futottak hasznos számítások.

A szerzőpáros 2014-ben már elvégzett egy hasonló vizsgálatot, akkor a fizikai szerverek 30 százalékát minősítették zombinak, de mostani csökkenést nem a menedzsment hatékonyabbá válásával, inkább a nagyobb mintaméret pontosabb eredményével magyarázták. 2014-ben ugyanis csak négyezer szerverre terjedt ki a vizsgálat.

A kutatásnak azonban volt egy meglepő eredménye is: kiderült, hogy a virtuális szerverek kihasználatlansága még a fizikaiakénál is nagyobb: minden harmadik virtuális szerverről megfeledkeztek az üzemeltetők.

A kutatók az újabb vizsgálatok során megnézték azt is, hogy a szerverek menedzselésében feltárt problémák hatottak-e az üzemeltetők hozzáállására. A 2014-ben vizsgált szervereknél ismét lefuttatták a méréseiket. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy a zombi szerverek aránya 34 százalékról 8 százalékra csökkent. Ez mutatja, hogy milyen eredményeket lehet elérni, ha a menedzsment érzékeli, mennyibe kerülnek a vállalatnak a zombi szerverek.

Mibe kerül mindez?

A zombi állapotban lévő szerverek meglehetősen költségesek. Egyrészt veszteséget okoz, hogy a beléjük fektetett tőke nem termel semmiféle hozamot. A költségeket persze árnyalja, hogy például az adott fizikai szerver mennyi idős, árát leírták-e, vagy még ketyeg rajta az amortizáció. A kutatók becslése szerint egyébként csak az USA-ban több tízmilliárd dollárnyi tőke heverhet parlagon emiatt.

A szoftverek további tételt jelentenek, és emiatt lehetnek a zombi virtuális szerverek akár drágábbak is, mint a fizikaiak. Egyrészt akár használják az adott virtuális szervert, akár nem, ugyanúgy ketyeg a licencdíja, ahogy azoknak a szoftvereknek a licenceit is fizetni kell, melyek ezeken a zombi szervereken futnak. Így akár az is kijöhet, hogy összességében a virtualizáció akár drágább is lehet, mint a virtualizáció.

A magukra hagyott szerverek emellett komoly biztonsági kockázatot is jelentenek, mivel rendszerint még a kötelező biztonsági frissítéseket sem kapják meg.