Nemrégiben hat ország kétszáz nagyvállalati informatikai vezetőjét (CIO) kérdezték meg a Brocade informatikai szállító megbízásából. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy hogyan látják pozíciójukat, problémáikat, lehetséges fejlődési útjukat. A Franciaországban, Kínában, Nagy-Britanniában, Németországban, Oroszországban és az USA-ban lefolytatott kutatás hosszú idők óta fennálló nehézségekre és az informatikai vezetők szinte mindegyikénél jelen lévő félelemre világított rá.
Fejlődés helyett tűzoltás
A felmérés egyik legérdekesebb következtetése a CIO-k nem egészséges arányú leterheltsége volt. A válaszadók több mint fele ugyanis munkája nagyobb részét reaktív feladatok elvégzésére kénytelen fordítani. Ezek a teendők általában valamilyen nem várt hálózati, üzemeltetési problémára, technikai tűzoltásra vezethetők vissza. Azaz olyasmire, amire egy ilyen szintű pozícióban nem, vagy alig kellene időt pazarolni.
A fennmaradó idő pedig láthatóan kevés ahhoz, hogy a vállalati rendszereket új szintre emelő fejlesztéseket időben megtegyék. Nem véletlen, hogy ötből négy CIO szerint kétséges, hogy időben és a megfelelő minőségben tudnak olyan új technológiai eszközöket, megoldásokat biztosítani az üzleti oldalnak, amellyel a vállalati növekedési potenciált erősíthetnék. Szinte teljesen hasonló arányban fogalmaztak meg kétségeket az analitikai megoldások fejlesztésével, a szolgáltatási színvonal emelésével kapcsolatban.
Költségek és személyes félelmek
Az előbbieknél valamivel kisebb arányban, háromból ketten említették lehetséges problémaként az informatikára jutó működési költségek csökkentését. A saját állásukat azonban rendkívül ingatagnak ítélték. Átlagosan 82 százalékuk, de például a britek közel 90 százaléka kifejezetten bizonytalan abban, hogy meddig tarthatja meg pozícióját. Való igaz, a CIO titulus mögött rejlő elvárások fokozatosan (és meglehetősen gyorsan) változnak, ez a folyamat pedig sokakat elbizonytalanít. A korábbi kiszolgáló szerepkörből egyfajta stratégiai szolgáltatásbrókerré kell válniuk a nagyvállalati informatikai vezetőknek.
Azért hozott pozitív eredményeket is a kutatás. Sokan láthatóan tisztában vannak azzal, milyen területeken kell erősíteniük ahhoz, hogy "versenyben maradjanak". Cloud megoldásokat például szinte már mindenhol alkalmaznak, és a válaszadók 70 százaléka akár a cloud gyors és széles bevezetésével együttjáró (működési, biztonsági, satöbbi) kockázatok növekedését is fel meri vállalni, ha ebből az üzleti oldal kimutatható előnyhöz, rugalmassághoz juthat.
Szűk háromnegyedük nagy hangsúlyt fektet a big datában és egyéb friss analitikai megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázására. Több mint felük eltökélt abban is, hogy magukat továbbképezzék olyan szakmai vonalon, amely a már említett szolgáltatásbrókeri szerepkör betöltését segítheti. Végezetül némi magabiztosságra ad okot az is, hogy a megkérdezettek 87 százaléka rendkívül jónak minősítette kapcsolatát beosztottjaival. Azaz a csapat adott, már csak az elvárásokat kell teljesíteni, és akkor nem kell csomagolni azt a bizonyos irodai dobozt.
És itthon hogy állunk?
Hogy a helyzet nálunk, Magyarországon miként áll jelenleg, arra ez a kutatás természetesen nem tud választ adni. Szerencsére a Bitport múlt héten megrendezett CIO Hungary konferenciáján ezekről a problémákról is szó volt. Az ott elhangzottak mellett fontos információforrást jelent továbbá az a félszáz kérdés, amelyekről a helyszínen, az előadásokba ágyazva kérdeztük meg a közönséget. Mindezek mellett a Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszékével és Számítástudományi Tanszékével közösen több mint 20 mélyinterjút is készítettünk. A felsorolt forrásokból táplálkozó, hazai szinten egyedülálló kutatásunk eredményeit pedig hamarosan nyilvánosságra hozzuk a Bitporton.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?