Meglehetősen reményteli eredményekre jutott a Svédországban található Lund Egyetem kutatócsapata, amikor egy nagyobb szabású kísérlet keretében összevetették az emberi és az algoritmussal támogatott mammográfiás rákszűrés hatékonyságát. Mint ahogy a Lancet Oncology szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmányból kiderül, a mesterséges intelligencia használata úgy csökkentette közel 50 százalékkal a radiológusok munkaterhelését, hogy közben nem generálódott magasabb arányú fals pozitív eredmény.

A minden korábbinál átfogóbb teszt során több mint 80 ezer svéd nőt kísértek figyelemmel több mint egy évig 2021-2022 folyamán. A páciensek nagyjából felénél hagyományos módon, két radiológus bevonásával, míg a fennmaradó részénél MI-alapú elemzést is magában foglaló módszerrel végezték a mellrákszűrést (utóbbinál a szakorvos csak ellenőrizte a gép eredményeit).

Az MI-vel támogatott csoportnál 861 beteget rendeltek vissza másodlagos vizsgálatra, akik közül 244 esetben (28 százalék) azonosították a betegséget. A hagyományos módszerrel végzett vizsgálatok 817 visszahívást eredményeztek, amelyek 203 nőnél (25%) igazolták a rákos megbetegedést. Az algoritmus ráadásul nemcsak jobb hatásfokkal és több páciensnél azonosította a betegséget, hanem mindeközben ugyanannyi fals pozitív eredményt "termelt", mint a két szakorvos alkotta hagyományos csapat (1,5-1,5%).

Nem elveszi, hanem támogatja

A radiológusoknak ugyanakkor nem kell félniük, hogy az MI elveszi a munkájukat, mivel pont azért próbálnak a kutatók megfelelő technológiai támogatást adni a területnek, mert világszinten hiány mutatkozik a szakorvosokból. Ha egy doktornak feleannyi időt kell eltöltenie felvételek elemzésével, és közben legalább ugyanolyan hatékonysággal dolgozik, az óriási előrelépést jelent.

Márpedig a svéd gigakísérlet adatai pont ezt mutatják. A megközelítőleg 40-40 ezer nőből álló csoportok szűréséhez a hagyományos módszerrel dolgozó orvosoknak 83 231 felvételt kellett elemezniük. Ugyanez a mennyiség az algoritmussal támogatott felállásban mindössze 46 345 volt, ami 44 százalékkal kevesebb munkaterhelésnek felel meg.

Bár a tanulmány készítői elégedetten nyilatkoztak az eddigi tapasztalatokról, azt ők is hangsúlyozzák, hogy ezek egyelőre csak előzetes eredmények. Arra a kérdésre, hogy az MI bevethető-e széles körben a mammográfiás szűrés támogatására, még számos egyéb dolgot tisztázni kell, amelyek egy részére csak évek múlva kaphatunk választ a megfigyelt csoport életútjának lekövetésével.