Az 1950-es évek óta kilépett az elméleti státuszból a nukleáris energiatermeléssel szemben gyakorlatilag zéró radioaktív veszélyt jelentő fúziós energiaelőállítás. Azonban hiába épülnek egyre gyakrabban a kísérleti reaktorok, egy problémával nagyon nehezen sikerül megbirkózni. A létesítmények szinte mindegyike több betáplált energiát igényel, mint amennyit elő tud állítani a hidrogénatomok fúziójával.

A világon elsőként az amerikai Lawrence Livermore National Laboratory részeként üzemelő National Ignition Facility (lásd nyióképünket) volt képes megugrani ezt az akadályt – tavaly. És ez sem tartott sokáig, órákról, pláne napokról szó sincsen; egy másodperc töredékéig tartott a folyamat (egyébként 2 megajoule betáplálásával 3,15 megajoule energiát sikerült kinyerni). A 2025 végére Franciaországban átadni tervezett ITER-rel - ami a valamivel több mint 100, eddig valaha megépített fúziós erőmű közül a legnagyobb lesz – szembeni elvárás 400-600 másodpercnyi folyamatos működés.

A bizalom egyelőre töretlen

Könnyen belátható tehát, hogy ilyen háttérrel nem lehet szerverközpontot üzemeltetni. A Helion Energy azonban bizakodó, elsősorban azért, mert más technológiára alapul saját módszerük, mint amit a Lawrence Livemore-ban használnak. A startup egy plazmagyorsítót használ, amely a deutériumból és hélium-3-ból készült üzemanyagot több mint 100 millió fokra melegíti fel egy súlyzó alakú, mindkét végén üzemanyagot tartalmazó gyorsítóban. A mágnesek a plazmát a gyorsító közepébe vezetik, ahol a két tüzelőanyag-gömb találkozik és elektromos áramot termel.

A vállalat jelenleg hatodik generációs gyorsítóját használja – ez az a gép, ami nélkül nincsen "plazmaleves", és így fúzió sem. Ugyanakkor zajlik a hetedik generáció fejlesztése, mely a várakozások szerint 2024-ben állhat szolgálatba, és a Helion Energy reményei szerint már energiát fog termelni. A Microsofttal kötött szerződése miatt úgy látszik, nem csak a vállalat bízik a középtávú sikerben. Igaz, a startup olyan támogatókat tudhat maga mögött, mint Bill Gates vagy az OpenAI főnöke, Sam Altman.

A bejelentés szerint a Helion Energy 50 MW-os erőművel áll majd 2028-ban a Microsoft rendelkezésére, ami egyrészt impresszív szám, másrészt viszont vannak olyan adatközpontok, amik egymagukban energiaéhesebbek ennél. A Microsoftnak pedig sok tucatnyi ilyen létesítmény áll az ellenőrzése alatt. Azonban, ha a határidőt valóban tudják tartani, és a működés stabil és megbízható lesz, akkor vélhetően könnyen felskálázható majd újabb és újabb erőművek építésével a teljesítmény. Ezzel pedig a Microsoft lehet az első multinacionális vállalat, ami a megújuló energiaforrások változékonyságától függetlenül, fosszilis energiahordozók használata nélkül folyamatosan tiszta energiát használ.