Egy fehérorosz hekkercsoport, a Cyber-Partisans feltörte a belarusz KGB hálózatát. A hekkerek állításuk szerint a rendszerből több mint 8600 alkalmazott személyi aktáját szerezték meg. A hatóságok ugyan mindezt nem erősítették meg, de az a hekkerek állítását erősíti, hogy a biztonsági szolgálat honlapja egy "fejlesztés alatt" felirattal fogadta a látogatóit. A Cyber-Partisans a sikeres támadás bizonyítékaként a Telegramon tette közzé a webhely adminisztrátorainak, adatbázisának és szervernaplóinak a listáját.

A csoport egyik koordinátora nyilatkozott az AP hírügynökségnek. Állítása szerint a támadás válasz volt Ivan Tertel KGB-főnöknek arra a vádjára, mely szerint a Cyber-Partisans támadásokat tervez az ország kritikus infrastruktúrája, köztük egy atomerőmű ellen. A koordinátor visszautasította Tertel vádjait: "Azért dolgozunk, hogy megmentsük a fehéroroszok életét, és nem azért, hogy tönkretegyük őket, ahogyan azt az elnyomó fehérorosz különleges szolgálatok teszik" – mondta az AP-nek. Azt érintett KGB-alkalmazottak számát is megerősítette.

Az adat csak az első lépés

A Cyber-Partisans az adatokat hasznosítani is szeretné. A Telegramon elindítottak egy chatbotot, amely lehetővé teszi a fehéroroszok számára, hogy fényképek segítségével azonosítsák a KGB-seket. "Meg akarjuk mutatni, hogy a digitális világban lehetetlen eltitkolni az információkat, kiderül az igazság a politikai elnyomásról, az elkövetőket pedig megbüntetik" – nyilatkozta a csoport koordinátora, aki a támadások folytatását ígérte.

A Cyber-Partisans nevéhez több jelentős akció is kötődik. A közelmúltban állítólag sikerült beszivárogniuk ország legnagyobb műtrágyagyárának, a Grodno Azotnak a rendszerébe. A körülbelül 7500 alkalmazottat foglalkoztató vegyipari cég a fehérorosz gazdaság egyik kulcsfontosságú vállalata. A támadással a hekkerek a kormányra akartak nyomást gyakorolni, hogy engedjen szabadon politikai foglyokat. A Grodno Azot ugyan nem kommentálta az AP értesülését, de weboldala egy ideje nem érhető el, ami a hekkerek állítását erősíti.

A csoport korábban többször hajtott végre nagyobb szabású támadást a belarusz állami média ellen, két éve pedig háromszor is feltörték az ország vasúti rendszerét, és egy időre átvették a jelzőlámpák és vezérlőrendszerek irányítását, hogy megakadályozzák vagy legalább lassítsák az orosz katonai felszerelések átszállítását Ukrajnába.

Fehéroroszországban az Aljakszandr Lukasenka hatodik elnökségi ciklusát hozó 2020-as választások után súlyosbodott a helyzet. A kirobbant tömegtiltakozásokat erőszakkal elfojtották, több mint 35 ezer embert letartóztattak, ezreket brutálisan megvertek. Azok az ellenzéki vezetők, akik nem menekültek külföldre, hosszú börtönbüntetést kaptak. Az ország egyik fontos jogvédő szervezete, a Viasna szerint jelenleg is mintegy 1400 politikai fogoly van Fehéroroszországban, köztük a szervezet alapítója, a 2022-es Nobel-békedíjjal kitüntetett Alesz Viktaravics Bjaljacki irodalomtudós, akit 2021-ben adócsalás vádjával ítéltek el hét évre.