Azok a cégek, amelyeknek növekedési kilátásai nem csökkentek jelentősen, általában a távmunka kihívását is jobban tudták kezelni. Ez elsősorban a 200 fő feletti cégekre igaz, amelyek jobb munkaerőmegtartó képességről számolnak be, és náluk volt inkább pozitív a távmunka munkaerőhatékonyságra gyakorolt hatása is – derül ki az SAP Hungary frissen közzétett Digitális COVID Körkép kutatásából, amelyet a szoftvercég a G7 gazdasági szakportál segítségével 300 vállalat bevonásával végzett 2020 nyarán.

A felmérés elsősorban azt vizsgálta, hogy milyen hatással voltak a gazdasági szereplők döntéseire és várakozásaira a koronavírus járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések, és ezzel összefüggésben hogyan alakult át a digitalizáció szerepe a vállalatoknál. A válaszadók között felülreprezentált voltak az informatikai, a kereskedelmi és a pénzügyi szektor, illetve az egyéni vállalkozók, az SAP szerint a kutatás mégis jó összképet ad az általános várakozások beigazolódásáról, vagy éppen ellentmondásáról a valódi tapasztalatoknak.

Azt a mostani felmérés is alátámasztotta, hogy elsőnek a vendéglátóipar, a turizmus, az autóipar, a kultúra és a szórakoztatóipar szenvedett veszteségeket, de nyomukban vannak az egészségipar, az ingatlanszektor és az oktatási szolgáltatások is. A megkérdezettek 60 százaléka jelölte meg a kereslet visszaesését a válság elsődleges negatív hatásaként; emellett fontos problémának ítélték a beszerzési nehézségeket, a kintlevőségek felhalmozódását és a belső kommunikáció hiányosságait is.

A teljes mintát tekintve majdnem ugyanekkora volt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenteni voltak kénytelenek idei várakozásaikat. Ezen belül a 200 főnél nem nagyobb vállalkozások tűnnek sokkal érzékenyebbnek a válság hatásaira, de az is kiderült, hogy a 20 fő alatti cégek közül minden tizedik éppen hogy pozitívan korrigálta árbevételi terveit, esélyt látva arra is, hogy új embereket vehessenek fel. A 200 fő alatti cégekre ennek ellenére inkább a leépítés a jellemző, míg a nagyobb vállalatok között csak minden tizedik küldött el dolgozókat.

Mindenki kézzelfogható eredményeket akar

A megkérdezettek több mint kétharmada sikeresnek nyilvánította a távmunkára való átállást, és ehhez csak minden nyolcadik helyen tartottak szükségesnek infrastrukturális előkészületeket. Ugyanakkor a cégek negyede azt jelezte, hogy ha akarna, akkor sem tudna távmunkára berendezkedni a tevékenységi körökből vagy a cégstruktúrából adódóan. A legrosszabbul a 20 fős vagy annál kisebb vállalkozások állnak, közülük csak 60 százalék tudott megfelelni a távmunka kihívásainak. Az eredményességére is ők panaszkodtak leginkább, miközben a 20 és 200 fő közötti vállalatok érezték az átállást a leginkább megterhelőnek. Ehhez képest az 500 fő feletti nagyvállalatok több mint harmadánál a távmunka hatására még nőtt is a munkaerőhatékonyság, ami az SAP szerint sokat elárulhat az irodaterületi igények jövőbeni alakulásáról.

A kutatás összefüggést lát aközött, hogy akik a válság közepette növekedésre számítanak, azok a távmunka hatékonyságáról is pozitívan nyilatkoznak. A cégeknek valamivel több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy feladataik legalább egyes részterületeket tekintve automatizáltak, és a tanulmány azt is megállapítja, hogy ott válságállóbbak a folyamatok, ahol már korábban kézzelfogható előrelépés történt az automatizációban.

A járvány hatására komoly változás állt be a digitális technológiák alkalmazásának megítélésében. Az 500 fő alatti cégek ötöde még mindig nem tulajdonít nagy jelentőséget a dolognak, de az összes megkérdezett több mint hamada, különösen pedig az 500 főnél nagyobb társaságok már arról számoltak be, hogy előtérbe került vagy akár elengedhetetlenné vált számukra a digitalizáció.

Az SAP Hungary és a G7 kutatására alapján elmondható, hogy a cégek legtöbbje a kézzelfogható eredményeket (megtakarítást vagy gyors megtérülést) hozó fejlesztésekre koncentrálna. A fókuszban a vállalati döntéseket segítő és a költségeket kordában tartó back-office és controlling fejlesztések, illetve az integrált vállalatirányítási rendszerek vannak, de folynak az értékesítést támogató marketing-automatizációs eszközök bevezetései, az ügyfélkiszolgálást és ügyfélélményt erősítő digitális fejlesztések, továbbá a munkaerő hatékonyságát növelő vagy a munkaerőt kiváltó robotizációs fejlesztések is. A cégek közel 20 százaléka költene a kereslet-kínálatot előrejelző és digitális ellátásilánc-menedzsment megoldásokra, digitális humánerőforrás-menedzsment platformokra vagy ipar 4.0-s fejlesztésekre.

A megkérdezettek a kormányzat részéről elsősorban adó- és járulékcsökkentésre, bértámogatásra és (nem meglepő módon) az informatikai fejlesztések központi támogatására számítanának.