Az űrutazást ismét egyre nagyobb érdeklődés övezi, ahogy jelentős magánbefektetők szálltak be a régi-új iparágba, azonban a dolognak már most is látni bizonyos árnyoldalait, amelyekkel hamarosan az is kénytelen lesz szembenézni, aki nem kap helyet a Marsra taró első űrhajókon. Miután már az elmúlt évtizedek során is háromszorosára gyorsult a kilövések üteme, és az űrturizmusban is folyamatosak a jelentős beruházások, az ágazat környezeti terhelése már korántsem elhanyagolható: ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor az már az ózonpajzsot is károsíthatná, és néhány fokkal megemelné a sztratoszféra hőmérsékletét – olvasható a Futourism beszámolójában.

A lap a Cooperative Institute for Environmental Research vezette kutatócsoport jelentését idézi, amely szerint a rakétakilövések legproblémásabb mellékterméke a a napfényt elnyelő és a hőt megtartó korom (szén) – ebből az űrrepülésben használt rakéták most is évi ezer tonnát bocsátanak ki. Mivel a mostani tempó alapján a következő 20 évben akár tízszeresére is növekedhet a szénhidrogén-üzemű kilövések száma, ez már légköri változásokat és az ózonszint csökkenését is indukálhatja, különösen az északi féltekén. A sztratoszféra érzékenységét figyelembe véve ez nagyon rossz hír, így a kutatók az sürgetik, hogy jobban meg kell vizsgálnia különböző rakétatípusok relatív hatását az éghajlatra és az ózonrétegre.

A szennyezés már biztos, az értelme annál kevésbé

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint az űrrepülések károsanyag-kibocsátása is potenciálisan károsabb, mint a repülőgépeké, mivel ez az egyetlen olyan formája az emberi aeroszolszennyezésnek, amely közvetlenül a troposzféra felett jelenik meg, ahol a legtöbb kárt okozhatja. Bár még csak körülbelül ezer tonna "rakétakoromnál" tartunk évente, már ennek tízszerese sem tűnik távolinak, így nem csak az az aktuális kérdés, hogy megjelennek-e a tisztább módszerek az űrhajók meghajtására, hanem hogy azok elegendőnek bizonyulnak-e majd az iparág feltételezett növekedésének ellensúlyozására.

Eközben még az sem egyértelmű, hogy maga az űrturizmus üzletileg mindenképpen sikerre lenne ítélve. Februárban az Ars Technica közölt összeállítást az eddigi űrrepülési projektek tapasztalatairól, amelyek alapján a műveletek bővítése kifejezetten nehézkes ezen a területen az új technikai kihívások, a gyártási problémák és a váratlan balesetek összessége miatt. Ebben a Virgin Galactic tőzsdére lépésekor kiadott, 2019-es terveit idézi, amelyek szerint a cégnek már tavaly is nyereséget kellett volna termelnie, ehhez képest legújabb előrejelzéseikben ,ár az szerepel, hogy 2026-ra érnék el a pozitív pénzforgalmat.