Ugyan néha elég nagy trollként viselkedik a Kék Óriás, szabadalmainak döntő többsége értelmes fejlesztés, melyből nem csak a vállalat, hanem az egész emberiség profitálhat. Úgy tűnik, hamarosan ismét gyarapodni fog ez a tudásgyűjtemény, hiszen az IBM kutatói bejelentették, hogy áttörést értek el az atomi szintű adattárolás tekintetében.

Elértük a végső célt?

A mágneses elven működő és az optikai alapú adattárolás kora már leáldozóban van, mégis, legelterjedtebb tárolási megoldásként ezekhez érdemes viszonyítani, mit is jelent az, hogy atomi szintre tudták levinni egy bit tárolásának igényét. Napjaink merevlemezeinél nagyjából 100 ezer atomot használnak az információ minden egyes alapegységének tárolására. Ezzel szemben az IBM állítása szerint technikájukkal lehetővé vált az egy bit = egy atom szintű adattárolás.

Persze nem a nulláról kezdték a kutatást a szakemberek. Már korábban is folytak atomi szintű tárolási kísérletek, azonban ezek legjobb esetben is 3-12 atomot igényeltek egy bitnyi információ elraktározásához. Ehhez képest a mostani bejelentés elhozza azt a szintet, ahonnan látszólag nincsen tovább.

Sajnos ehhez egy viszonylag egzotikus anyagot kellett felhasználni: Holmium atomokat ültettek magnéziumoxid ágyba. A lantanoidák közé tartozó, ezüstszínű ritkaföldfém ebben az összeállításban rendelkezik egy úgynevezett mágneses bistabilitási tulajdonsággal; azaz a holmium-magnéziumoxid két stabil mágneses állapottal bír.
 

Atomi szintű struktúrát kellett építeni a független írás és olvasás lehetőségének bemutatására, árulták el az IBM pásztázó alagút mikroszkópot használó kutatói. Két Holmium bit felhasználásával képesek voltak négy lehetséges állapot rögzítésére, melyet aztán magnetorezisztív és elektronspin-rezonancia segítségével egyaránt ki tudtak olvasni. A mágneses stabilitás magas szintje és az elektromos írás és olvasás együttesen azt mutatja, hogy létrehozható egyetlen atomból álló mágneses memória.

A mágneses erő legyen veled!

Egyelőre nem ismert, hosszú távon mennyire marad állandó a fent ismertetett módon létrehozott adattárolási struktúra. A kutatók annyit közöltek csak, hogy a kísérlet órái alatt stabilnak mutatkozott, de napokban vagy hetekben mért időtávban még nem tudnak nyilatkozni.

Az azonban eléggé valószínűleg tűnik, hogy az atomok állapota hőmérsékletemelkedés hatására instabillá válhat, vagyis egy, erre a technikára alapuló eszköz esetében valószínűleg komoly figyelmet kell fordítani a hőtermelés alacsonya tartására és a rendszerben keletkezett hő eltávolítására.

Mivel a projekt még csupán kísérleti fázisban tart, a gyakorlatban történő alkalmazására, kereskedelmi forgalomban való elérhetőségére a közeljövőben nem lehet számítani.