A római La Sapienza Egyetem kutatói WhoFi néven hivatkoznak arra az általuk kifejlesztett rendszerre, ami állítólag egyes személyek észlelésére és megbízható azonosítára is alkalmas a Wi-Fi jelek elemzésével. A technológia a csatornaállapot-információ (Channel State Information, CSI) vizsgálatával működik, vagyis annak elemzésével, hogy a környezetben bekövetkező változások hogyan módosítják az alapértelmezett módon egyenletes jeleket. Az emberek és tárgyak okozta eltérések egyedi ujjlenyomatokként is értelmezhetők, így az ilyen mintázatok értelmezése alternatívát nyújthat a hagyományos biometrikus módszerek mellett.

A kutatók szerint a rendszer 95,5 százalékos pontossággal azonosítja az embereket változatos környezeti feltételek között. A korábban EyeFi nevű rendszer továbbfejlesztett változata ezzel nemcsak pontosabb a korábbi megoldásnál, hanem újra és újra képes azonosítani az embereket a CSI-be ágyazott, nem vizuális biometrikus aláírások segítségével. A WhoFi nyilvánvaló előnye, hogy nem támaszkodik kamerákra vagy fizikai érintkezésre: csak egy működő Wi-Fi hálózatra van szüksége az emberi jelenlét és mozgás érzékeléséhez, ami sötétben, akadályokon, falakon keresztül is működik, így diszkrétebb a megszokott videomegfigyelő rendszereknél.

Nem ez volt az első ilyen ötlet

A Tech Xplore beszámolója szerint a WhoFi fejlesztői hangsúlyozzák, hogy a technológia nem gyűjt személyes adatokat, és nem is fedi fel az egyes emberek személyazonosságát a hagyományos értelemben. Ezzel együtt nehéz lenne azt állítani, hogy az egyének tudtuk nélküli nyomon követése problémamentes, hiszen a személyes adatok védelmének rutinszerű megsértése mellett feltárhatja például a mindennapi viselkedési mintákat és más érzékeny szokásokat. A TechRadar riportjából kiderül, hogy egyelőre olyan tudományos projektről van szó, amelyet nem szánnak kereskedelmi vagy kormányzati bevezetésére, de ezek a lehetőségek ettől még nyilvánvalóak.

A lap azt is felidézi, hogy az elmúlt években számos Wi-Fi-alapú észlelési technológia megjelent már, a légzésfigyeléstől az olyan rendszerekig, amelyek riasztanak, ha valaki elesik vagy behatoló lépett az otthonába. A mindennapos WiFi-képes eszközök is mozgásérzékelőkké alakíthatók, sőt a személyek tartózkodási helyének és testhelyzetének érzékelése sem újdonság a falakon keresztül. A rádiójel változásaiból ráadásul az ujjak mozgását is naplózni lehet, legyen szó a képernyőzár feloldásáról vagy a jelszavak begépeléséről. Ez ellen elvileg védelmet jelentene a beviteli felületek véletlenszerű kialakítása, de ilyesmivel a gyakorlatban nem sűrűn lehet találkozni.