Az autonóm vízalatti járművek és a robotizált tengeralattjárók szerepe egyre jobban felértékelődik a katonai alkalmazások, a megfigyelés és az infrastruktúra védelmének szempontjából is. Ilyen gépek járőröznek a csővezetékek felett, figyelik a kábeleket és a fontos tengeri övezeteket. A robotok felhasználását azonban továbbra is korlátok közé szorítja a kommunikáció, pontosabban az, hogy a rádióhullámok nem terjednek jól a víz alatt, az akusztikus jeleket pedig a távolság, a sebesség és az interferencia is befolyásolja. A felszín alatt operáló egységeknek ezért időnként a felszínre kell emelkedniük, ami kockázatos dolog, különösen a vitatott fennhatóságú vizeken – olvasható az Interesting Engineering beszámolójában.
A vízalatti infrastruktúra stratégiai prioritássá válásával az ilyen biztonsági kockázatok is növekednek, ezért különösen érdekes, hogy egy izraeli robotikai startup állítása szerint megoldotta a problémát. A Skana Robotics azt közölte, hogy kifejlesztett egy módszert a robotflották vízalatti kommunikációjára, anélkül téve lehetővé az információcserét nagy távolságokon keresztül, hogy a gépek feljönnének a felszínre. A megoldás a cég vállalat flottakezelő platformja, a SeaSphere frissítéseként érkezik, ami az autonóm hajók csoportjának biztosít adatmegosztási és -feldolgozási képességeket, közel valós idejű reakciót és viselkedésük módosítását a többi robot észlelései alapján, de összhangban a csoport küldetésével.
A kereslettel biztosan nem lesz probléma
A cikkben a TechCrunch riportját idézik, amelyben a Skana Robotics alapító vezérigazgatója hajók közötti kommunikáció és ebből következően az összehangolt döntéshozatal nehézségeiről értekezik a több egységet érintő műveletek levezénylésében. Az új technológia mögött természetesen mesterséges intelligencia működik, amit a Haifai Egyetem professzorának irányításával fejlesztettek, és régebbi, de matematikailag megalapozottabb algoritmusokra támaszkodik a nagy nyelvi modellek vagy mélytanuló rendszerek helyett. Utóbbiakat erősebbek, de kevésbé kiszámíthatónak nevezik, a védelmi és biztonságkritikus küldetéseknél pedig a kiszámíthatóság fontosabb az új modellek "wow-effektusánál".
Az izraeli fejlesztők szerint a parancsnokoknak és az operátoroknak is érteniük kell az autonóm rendszerek viselkedését, különösen akkor, ha több tucat vagy több száz robotot kezelnek egyszerre. Azáltal, hogy az embereket a kritikus pillanatokban kihagyják a folyamatokból, a flották gyorsabban reagálhatnak, másrészt olyan környezetekben is működhetnek, ahol az állandó felügyelet nem lehetséges. A 2024-ben alapított Skana Robotics megoldásával máris európai kormányzati és vállalati ügyfeleket céloz: a tervek szerint jövőre adja ki szoftverének kereskedelmi verzióját, előtte pedig nagyszabású tesztekkel győznék meg a tengeri fenyegetések és vízalatti szabotázsakciók miatt aggódó döntéshozókat.
Az ötlettől az értékteremtésig – egy jól működő adattudományi szervezet alapjai
Miért bukik el annyi adattudományi kezdeményezés már az indulás után? A válasz gyakran nem az algoritmusok összetettségében, hanem az adatok minőségében és kezelésében keresendő. Stabil adatforrások, következetes feature-kezelés és egy jól felépített Feature Store nélkül a gépi tanulás ritkán jut el a valódi üzleti értékteremtésig.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak