
Az autonóm vízalatti járművek és a robotizált tengeralattjárók szerepe egyre jobban felértékelődik a katonai alkalmazások, a megfigyelés és az infrastruktúra védelmének szempontjából is. Ilyen gépek járőröznek a csővezetékek felett, figyelik a kábeleket és a fontos tengeri övezeteket. A robotok felhasználását azonban továbbra is korlátok közé szorítja a kommunikáció, pontosabban az, hogy a rádióhullámok nem terjednek jól a víz alatt, az akusztikus jeleket pedig a távolság, a sebesség és az interferencia is befolyásolja. A felszín alatt operáló egységeknek ezért időnként a felszínre kell emelkedniük, ami kockázatos dolog, különösen a vitatott fennhatóságú vizeken – olvasható az Interesting Engineering beszámolójában.
A vízalatti infrastruktúra stratégiai prioritássá válásával az ilyen biztonsági kockázatok is növekednek, ezért különösen érdekes, hogy egy izraeli robotikai startup állítása szerint megoldotta a problémát. A Skana Robotics azt közölte, hogy kifejlesztett egy módszert a robotflották vízalatti kommunikációjára, anélkül téve lehetővé az információcserét nagy távolságokon keresztül, hogy a gépek feljönnének a felszínre. A megoldás a cég vállalat flottakezelő platformja, a SeaSphere frissítéseként érkezik, ami az autonóm hajók csoportjának biztosít adatmegosztási és -feldolgozási képességeket, közel valós idejű reakciót és viselkedésük módosítását a többi robot észlelései alapján, de összhangban a csoport küldetésével.
A kereslettel biztosan nem lesz probléma
A cikkben a TechCrunch riportját idézik, amelyben a Skana Robotics alapító vezérigazgatója hajók közötti kommunikáció és ebből következően az összehangolt döntéshozatal nehézségeiről értekezik a több egységet érintő műveletek levezénylésében. Az új technológia mögött természetesen mesterséges intelligencia működik, amit a Haifai Egyetem professzorának irányításával fejlesztettek, és régebbi, de matematikailag megalapozottabb algoritmusokra támaszkodik a nagy nyelvi modellek vagy mélytanuló rendszerek helyett. Utóbbiakat erősebbek, de kevésbé kiszámíthatónak nevezik, a védelmi és biztonságkritikus küldetéseknél pedig a kiszámíthatóság fontosabb az új modellek "wow-effektusánál".
Az izraeli fejlesztők szerint a parancsnokoknak és az operátoroknak is érteniük kell az autonóm rendszerek viselkedését, különösen akkor, ha több tucat vagy több száz robotot kezelnek egyszerre. Azáltal, hogy az embereket a kritikus pillanatokban kihagyják a folyamatokból, a flották gyorsabban reagálhatnak, másrészt olyan környezetekben is működhetnek, ahol az állandó felügyelet nem lehetséges. A 2024-ben alapított Skana Robotics megoldásával máris európai kormányzati és vállalati ügyfeleket céloz: a tervek szerint jövőre adja ki szoftverének kereskedelmi verzióját, előtte pedig nagyszabású tesztekkel győznék meg a tengeri fenyegetések és vízalatti szabotázsakciók miatt aggódó döntéshozókat.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?