A társaság március végén, a világjárványra reagálva zárta be azonnali hatállyal a Micrososoft Store üzleteket, hogy az Apple-höz és más gyártókhoz hasonlóan alkalmazkodjon a korlátozásokhoz, és a maga módján is lassítsa a járvány terjedését. A vállalat összesen 83 ilyen fizikai kiskereskedelmi egységet működtetett világszerte, jellemzően az Egyesült Államokban, de a hálózat jelen volt Kanadában, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban vagy Puerto Ricóban is. A Microsoft korábban is a legelső nagy techcégek között volt azzal, hogy lehetőség szerint otthoni munkavégzésre irányította több mint 50 ezer seattle-i alkalmazottját, és a boltok bezárásával is igyekezett az online felületekre irányítani a vásárlókat.

Érdemes megjegyezni, hogy a járvány nyomán a Microsoft tőzsdei teljesítménye is folyamatosan romlott, de a társaság részvényei éppen ezzel egy időben kezdtek újra megerősödni az Azure, a Skype for Business vagy a Microsoft Teams sikereivel. Az árfolyam ebben a pillanatban már csúcsokat döntöget, és a Microsoft piaci kapitalizációja az 1500 milliárd dollárt közelíti.

Nem tudhatjuk, hogy a fizikai üzletek bezárása mutatta meg igazán az online értékesítési csatornák hatékonyságát, vagy egy korábbi elképzelés valósul meg, de a Microsoft pénteken bejelentette, hogy a boltok többé már nem is fognak kinyitni: a társaság stratégiát vált a kiskereskedelmi értékesítésben, és megszünteti a Microsoft Store fizikai létesítményeit. A vonatkozó közlemény szerint a munkatársak bebizonyították, hogy ezeken a korlátokon túl is képesek az ügyfelek sikeres kiszolgálására, a vállalat pedig a jövőben a digitális storefront stratégiára koncentrál a Microsoft.com szolgáltatásaival.

A járványok maradnak, a boltok mennek

Az érintett dolgozókat a vállalat más részlegeinél helyezik el, vagy távmunkában is elvégezhető feladatokat kapnak. Az átalakítás a Microsoft adózás előtti eredményét 450 millió dollárral terheli meg, amit teljes egészében a június végéig tartó pénzügyi negyedévre könyvelnek. Ezzel lezárul a Microsoft Store-ok több mint tízéves története, és a New York-i, londoni, sydney-i és redmondi egységek is csak úgy nyitnak majd újra, hogy a vállalat teljesen újragondolja a műkösdésüket, és egyfajta "élményközponttá" alakítja őket.

A Microsoft Store-ok egyébként sosem voltak sikeresek abban a tekintetben, hogy sem az üzletek számában, sem azok forgalmában nem tudták megközelteni az Apple Store boltokat. Nem véletlen, hogy az Apple jóval óvatosabban kezeli a az online átállást, és a megfelelő biztonsági intézkedések mellett május eleje óta sorban nyitogatja újra a Kínán kívüli 460 üzletét. A társaság ugyanakkor továbbra is azt sulykolja, hogy a vásárlók lehetőleg online csatornákon intézzenek minden lehetséges dolgot, és netes felületein is elindította azt a kiskereskedelmi csomópontot, ami az "everything you love about our stores is online" (kb. "minden itt van online, amit a boltjainkban szeretsz) szlogen jegyében a megszokott vásárlási élményt próbálja biztosítani.

Ez egészen odáig megy, hogy a vásárlók személyesen beszélhetnek az Apple szakértőivel, leszervezhetik a cseréket vagy mindent megtudhatnak az Apple Card szolgálltatásról – vagyis tényleg nem nagyon marad olyan dolog, amely miatt érdemes lenne bárkinek is bemennie egy Apple Store-ba, leszámítva a legtürelmetlenebb fogyasztókat vagy azokat, akik szeretnek mindent kézbe venni a vásárlás előtt. A beszámolók szerint ez pontosan azt jelzi, hogy az Apple is alapvetően meg akarja változtatni az ügyfelekkel való interakció módját, és a járvány tanulságait levonva minél előbb a digitális csatornákra akarja terelni a forgalom legnagyobb részét. Az Apple Store-ok sikeressége viszont azzal jár, hogy ezt nem tudja a Microsofthoz hasonlóan, szinte egyetlen mozdulattal megtenni.