Kínában továbbra is látványosan hódítanak a digitális fizetési megoldások, az adaptáció szintje pedig minden tekintetben a világ élvonalában van. Már tavaly ilyenkor is a felnőtt lakosság több mint 90 százaléka alkalmazta az online fizetést, és majdnem ugyanennyien a fizikai boltokban isvásároltak készpénzhasználat nélkül; ennél is lényegesebb mutató azonban, hogy a Statista adatai szerint a felnőtt lakosság 60 százaléka napi szinten igénybe vett valamilyen digitális fizetési csatornát.

Az idei évre vonatkozó előrejelzések közül érdemes kiemelni, hogy közel 33 százalékosra teszik az okostelefonos alkalmazások point-of-sale fizetésekre való felhasználásának penetrációját, ami magasan a legmagasabb aránynak számít világszerte. Összehasonlításképpen, Dél-Koreában ugyanezt az érték 24 és 25 százalék között lehet, míg az Egyesült Államokban például csak 15 százalékos penetrációról beszélhetünk. A forgalom értékelésekor természetesen figyelembe kell venni, hogy az átlagos kínai fogyasztó tavaly 1600 dollárnak megfelelő vásárlást bonyolított ezeken az appokon keresztül, míg Amerikában ugyanez az összeg 7 ezer dollár fölött volt.

A kínai Sampi marketingszolgáltató riportja a trendeket értékelve megállapítja, hogy a felhasználás ilyen irányú fejlődésének több mozgatóoka is van. Ilyen természetesen a nagy hazai technológiai vállalatok, mint az Alibaba vagy a Tencent támogatása, de a fontos szempontok között megemlítik a digitális fizetőeszközök biztonságát is a készpénzhez viszonyítva. Nem csak elveszíteni nehezebb vagy a hamis számlák és más visszaélések esélye kisebb, de ott van a digitális pénzügyi platformok zökkenőmentes integrációja a bankszámlákkal, és a hivatalos azonosítókhoz való hozzárendelés miatt is ritkább (bár nem példa nélküli), hogy a bűnözők sikeresen hekkelik meg a fizetési folyamatokat.

Csak a tengerentúli fizetési platformok gyengélkednek

A beszámoló alapján a legtöbb kínai felhasználó mindkét meghatározó piaci szereplő, az AliPay és a WeChat Pay szolgáltatásait is igánybe veszi, és az alternatív szolgáltatók is meglehetősen sikeresek, bár az említett két platform nagyságrendjét meg sem közelítik. A külföldi szereplők közül szinte csak az ApplePay érdemel említést, amelynek ismertsége azonban sokkal alacsonyabb népszerűséggel párosul, köszönhetően például az androidos készülékekkel nem kompatibilis NFC technológiának.

 Ennél sokkal rugalmasabbak az AliPay és a We Chat Pay által is alkalmazott, QR-kódos megoldások, amelyek nem igényelnek speciális eszközöket, leszámítva az okostelefonok kameráját. Az AmazonPay vagy a PayPal még az Apple Pay beágyazottságától is messze elmarad, sőt praktikusan ismeretlen a kínai felhasználók előtt. Ide tartozik, hogy a hazai applikációk nem kell vonják le a nyugaton megszokott tranzakciós díjakat, ha mondjuk visszahív valaki egy utalást, sőt eleve csak egy bizonyos összeghatár fölött szedik be a maguk hasznát a felhasználóktól, így sokkal jobb választásnak számítanak a mindennapos használatban.

Mindez a Sampi szerint lassan megágyaz annak, hogy a kínai piac érdemben is készpénzmentessé váljon, olyan gazdasági és társadalmi hatásokat generálva, amelyekre eddig máshol nem volt példa. Sőt ezek a hatások adott esetben nem állnának meg az ország határainál, mivel egy ilyen forgatókönyv nyomán nagy csomó üzletnek kellene alkalmazkodnia a kínai rendszerekhez, akár az offline kiszolgálás területén is. Ebben az esetben pedig hasonló lenne a helyzet, mint tulajdonképpen az összes online platformok működésében, ahol a nyugati piaci szereplőknek ngyon gyorsan ki kellene dolgozniuk a jól működő modelleket, ha nem akarnak világszerte lépéshátrányba kerülni a kínai modellel szemben.