A munkaerőhiány körül kialakult mizéria minden piaci szereplő – vállalatokat, HR-tanácsadó és fejvadász cégeket – arra ösztönöz, hogy jobban megértse a munkavállalók motivációit. Egyre nagyob ugyanis a baj, ma már egyértelműen a gazdasági fejlődés egyik korlátja az, hogy nincs szabad és szakképzett munkaerő a piacon.

Izgalmas feladatok – középszerű képzéssel

Bár leggyakrabban az informatikai ipar sanyarú helyzetéről lehet hallani, a probléma voltaképpen a teljes ipart és a mérnöki szakmák minden területét érinti. Jól mutatja ezt a Jobsgarden egy most publikált felmérése is, amelyből meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki. A kutatás minden mérnöki munkára kiterjedt, de hangsúlyos benne az IKT piac: a válaszadók közel fele informatikai és villamosmérnök volt.

A munkahely-keresés legfőbb szempontja az, hogy a feladat legyen izgalmas, és adjon szakmai kihívást. A szakmai fejlődést, az ahhoz adott vállalati támogatást mint legfontosabb szempontot a válaszadók 97 százaléka jelölte meg. A juttatások a választásnál a második helyre kerültek. Ez azonban nem csak a válaszadók szakmai elkötelezettségének köszönhető, hanem valószínűleg annak is, hogy ma már lényegében bármit megadnak a vállalatok egy magasan képzett szakemberért, főleg ha egy régóta betöltetlen pozícióra keresnek embert. A Jobsgarden kutatása is arra jutott, amire több más munkaerő-piaci felmérés: a hiányszakmák esetében a vállalatok versenyeznek a szakemberekért, a válaszadók 85 százaléka kevesebb mint 3 hónap alatt el tudott helyezkedni.

A nagyvállalatok sok szempontból előnyben vannak: a válaszadók közel háromnegyede a nagyvállalatokat vonzóbb munkahelynek, mint a kisebb cégeket. A munkakeresők ugyanis innovatív projekteket keresnek. Ez ugyanis sok szempontból előnyös: egyrészt értelemszerűen érdekes, izgalmas munkát jelent, másrészt a tudás jövőállóságát is biztosítja, azaz emeli a munkavállaló árfolyamát a piacon.

Ilyen feladatokat, valamint abban komolyabb előrelépési lehetőséget, karriert azonban elsősorban a nagyvállalatok tudnak biztosítani. Egy kisebb cégnél sokkal gyorsabban kimerülnek a lehetőségek egy-egy ambiciózusabb kollégánál. A digitalizáció térhódítása egyébként elsősorban a villamos- és IT-mérnökök számára teremt kedvezőbb helyzetet.

Az már más kérdés, hogy maguk az álláskeresők valójában mennyire innovatívak. A képzés minőségét ugyanis a többség közepesnek (53 százalék), illetve gyengének (12 százalék) tartja, és 35 százalék ítélte jónak. Az egyetemek erősségeként legtöbben egyébként az oktatók felkészültségét tartják. A gyengeségeként azonban a válaszadók háromnegyede a gyakorlatorientáltság hiányát jelölte meg.

Menni vagy maradni?

Az EU-ban a szabad munkaerő-áramlás lehetősége miatt intenzívebben érvényesül a fejlettebb piacok elszívó hatása. A felmérés szerint azonban a külföldi munkát a többség projekt jelleggel, rövid távra képzeli el. A válaszadók 40 százaléka dolgozott külföldön, többség (91 százalék) 5 évnél kevesebb időt. Legtöbbjük magánéleti okokból tért haza.

A legvonzóbb célország Németország, a válaszadók több mint negyede tette az első helyre. A második helyre az Egyesült Államok futott be 13 százalékkal, majd 10 százalék alatti aránnyal Ausztria, Svájc, Hollandia és Nagy-Britannia.