A texasi főügyész szerint a Google keresőmotorja azokról a felhasználókról is adatokat gyűjt, akik úgy gondolják, hogy a privát böngészési módban névtelenek maradhatnak. Az általa csütörtökön benyújtott és most kiegészített adatvédelmi kereset még idén januárban született, amikor Texas és másik három szövetségi állam egymástól függetlenül indított bírósági eljárásokat a Google ellen. Ezekben olyan megtévesztő helymeghatározási gyakorlatokra hivatkoznak, amelyek álláspontjuk szerint sértik a felhasználók magánélethez való jogát, a mostani módosítás pedig ehhez adja hozzá az újabb vádakat.

A kiegészítés ezúttal az inkognitómódot, illetve a privát böngészés funkciót célozza, amelyik a főügyész szerint a keresési előzmények és a felhasználó lokációjának elrejtéséről szólna. A Google böngészőjében kínált lehetőséget az emberek "nagyon személyes webhelyek megtekintésére" használják, amelyek utalhatnak szexuális irányultságukra, politikai meggyőződésükre, kórtörténetükre, vagy csak simán valamilyen ajéndékot akarnak vásárolni valakinek anélkül, hogy a célzott hirdetések özöne figyelmeztetné a címzettet a meglepetésre.

Megvédik, kiderül, tisztázzák

A keresetben ugyanakkor azt állítják, hogy a valóságban a Google megtévesztő módon egy nagy csomó személyes adatot gyűjt be még akkor is, ha a felhasználó inkognitómódban van. A vállalat még aznap közölte, hogy a kiegészítésben megfogalmazott dolgok újra "pontatlan és a Google beállításaira vonatkozó elavult állításokon" alapulnak: a szolgáltató szerint megfelelő adatvédelmi funkciókat épített a termékeibe, és robusztus szabályozást biztosít a lokációs adatok kezeléséhez is.

A főügyész korábban azt állította, hogy a Google a beálltásokkal trükközik és félrevezeti a fogyasztókat, amikor úgy is nyomon követi tartózkodási helyüket, hogy ők ezt kifejezetten meg akarják akadályozni. Maga a Google határozottan vitatja ezeket az állításokat, és határozottan védekezést ígér, hogy tisztázza a dolgokat. A Reuters beszámolója ehhez hozzáteszi, hogy januárban egy arizonai bíró már úgy döntött, hogy az esküdtszéknek mérlegelnie kell a Google állítólagos megtévesztő és tisztázatlan gyakorlatait, és erre hivatkozva nem is volt hajlandó ejteni egy olyan ügyet, amit az ottani ügyészség vitt a bíróság elé.