Az (önvezető) autókhoz fejlesztett szoftverek piaca ebben az évben már a 280 milliárd dolláros forgalmat termel, 2030-ra pedig több mint négyszeresére, az 1200 milliárd dolláros szintre növekedhet – derült ki a Continental vezérigazgatója által idézett előrejelzésből. A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítóját irányító Elmar Degenhart egy hét eleji németországi konferencián beszélt az automata és autonóm járművek jövőjéről, kiemelve az egyre fejlettebb biztonsági funkciók igényét, ami a szofisztikált szoftveres megoldások iránti keresletet is alaposan megtolja.

A Reuters beszámolója szerint a szenzorokból (radarok, kamerák, lézeres érzékelők) érkező jelek feldolgozása is jó példa rá, hogy a biztonsági fejlesztésekben mennyire kritikus szerepet kapott a szoftveres kompetencia, egyben azt is megmutatja, hogy az iparág a szükséges nagyságrendben mennyire híján van az ilyen szaktudásnak. Ez Degenhart szerint a technológiai cégeknek kiváló lehetőséget jelent arra, hogy megvessék a lábukat az autóiparban, és maguk is kihasználják a szoftverfejlesztői képességek hiányában rejlő, kiemelkedő növekedési potenciált.

A Continental vezérigazgatója szerint a járműgyártók kifejezetten jók a validációs vagy típusjóváhagyási folyamatokban, de nem igazán értenek a szoftverfejlesztéshez. A szoftvercégekre pedig ennek éppen az ellenkezője igaz, mivel az informatikai vállalatok ugyanis hagyományosan alárendelik a termékek tökéletesítését a gyors fejlesztésnek és piacosításnak. Ez a felállás azt eredményezi majd, hogy a két különböző hozzáállás egyre jobban igazodik majd a másikhoz, ahogy a két terület képviselői is egyre többször lépnek együttműködésre.

Nem elég biztonságosnak lenni, annak is kell látszani

A Daimler vezérigazgatója, Dieter Zetsche ugyanitt arra a pszichológiai dimenzióra hívta fel a figyelmet, amely kulcsfontosságú lesz az autonóm járművek elfogadásában. Itt szintén a biztonságon és a minél magasabb szintű informatikai-biztonsági fejlesztéseken van a hangsúly: Zetsche úgy látja, hogy a Boeing 737 MAX utasszállítók közelmúltbeli balesetei pontosan megmutatják, mire számíthatnak az önvezető autókkal próbálkozó piaci szereplők. A repülők esetében azt vizsgálják, hogy a robotpilóta szoftvere mennyiben felelős a gépek lezuhanásáért, és a Boeing mostani vesszőfutása ugyanazt a mintát követi, mint amire az ilyen baleseteket szenvedő autonóm járművek esetében is sor kerül majd.

Hiába lesz ugyanis bizonyítható, hogy az önvezető autók akár tízszer biztonságosabban közlekednek az emberek által vezetett autóknál, elég lesz hozzá egyetlen látványosabb szerencsétlenség, hogy az ilyen technológiák széleskörű adaptációja azonnal megtorpanjon. Éppen ezért hangsúlyozzák sokan a fogyasztók tájékoztatásának fontosságát az autonóm járművek előnyeiről és veszélyeiről is, és az autonómia különböző szintjeinek meghatározása sem tisztán technikai kérdés, hanem összefügg a lépcsőzetesen haladó szabályozással és az emberek bizalmának felépítésével.

A Reuters/Ipsos éppen ezen a héten tette közzé annak a felmérésnek az eredméyneit, amelynek alapján az amerikai fogyasztók fele a humán sofőrök által vezetett autókat tartja biztonságosabbnak, kétharmaduk pedig azon a véleményen van, hogy soha nem venne magának teljesen autonóm módon közlekedő járművet. Ugyanebből a kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a vásárlók közel kétharmada nem fogadná el az extra költségek felszámítását az önvezető funkciókért, és a többiek nagy része (41 százaléka) is úgy gondolja, hogy az ilyen készségek nem érnek többet eg legfeljebb 2 ezer dolláros felárnál.