A parlamenti többségben lévő svéd ellenzék egy része szerdán jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez azokkal a kormánytagokkal kapcsolatban, akiknek felmerült a felelőssége egy 2015-ös, de csak a múlt héten nyilvánosságra került adatbiztonsági probléma kezelésében. Ennek sikerét garantálta volna, hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokraták ezúttal hajlandóak lettek volna együttműködni a jobboldali ellenzék többi tagjával, biztosítva a szükséges számú szavaztatot.

Az adatbiztonsági incidens – hivatalosan adatszivárgás – lényege, hogy egy állami szállítmányozási ügynökség kiszervezte bizonyos informatikai folyamatait az IBM-hez, egész pontosan a vállalat Csehországban működő egységéhez. Ez nyilvánvalóan azt jelentette, hogy külföldiek – praktikusan az IBM cseh alkalmazottai – hozzáférhettek a svéd állampolgárok személyes adataihoz, amire a svéd törvények szerint nem kerülhetett volna sor az érintett személyek biztonsági ellenőrzése nélkül.

Bár konkrét visszaélésekről egyelőre nincs szó, az ellenzék elfogadhatatlannak tartotta, hogy a miniszterek nem adtak tájékoztatást a problémáról, holott az már 2016 elején a tudomásukra jutott. A szállítmányozási ügynökség vezetőjét januárban egyébként menesztették, éppen a bizalmas információk kezelése során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozva.

Két miniszter székébe került a stabil kormányzás

A tájékoztatás olyannyira elmaradt, hogy Stefan Löfven svéd miniszterelnök (a fenti képen) állítólag maga is csak januárban, jó 18 hónapos késéssel értesült a dologról, amit Svédországot és a svéd állampolgárokat fenyegető katasztrófának nevezett. Annyi biztos, hogy az illetékesek egyelőre nem tudják kétséget kizáróan igazolni, okozott-e bármilyen érdemi kárt az adatok ilyen módon való kiszolgáltatása.

Löfven csütörtökön jelentette be azt a két minisztert is érintő kormányátalakítást, amelynek révén a kisebbségben kormányzó szociáldemokrata-zöldpárti kabinet megúszta a szavazást és valószínűleg az előrehozott választásokat. Ennek értelmében lemondott Anders Ygeman belügyminiszter és az infrastruktúráért felelős Anna Johansson, bár a helyén maradt a Peter Hultqvist hadügyminiszter, akivel szemben az ellenzék ugyancsak bizalmi szavazást akart.

Erre a hírek szerint már nem fog sor kerülni, miután kormányoldalnak 138 képviselője van a 349 fős svéd parlamentben, ami a Svéd Demokraták támogatásával együtt már 187 szavazatot jelent, bőven átlépve a többséghez szükséges 175-ös küszöböt. Az ellenzék eddig nem közölte, hogy a kormányátalakítás után is erőlteti-e majd a szavazást; bár a hadügyminiszter továbbra is a kormány tagja, Löfven az ellene tervezett bizalmatlansági indítványt komolytalannak tartja, és a jelek szerint vállalni is fogja az esetleges következményeket.

Itthon nem kerítünk az ilyesminek ekkora feneket

Az egész ügy egyik érdekessége az a közvetett hazai vonatkozás, amely a legutóbbi a nemzeti konzultáció honlapjáról és az orosz Yandex mérőkódjáról szólt, praktikusan a tudtuk és beleegyezésük nélkül küldözgetve a magyar állampolgárok adatait az orosz szerverekre. Ezzel kapcsolatban a Kormányzati Tájékoztatási Központ először a honlap hatékonyságát szolgáló analitikai eszközökről beszélt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezzel szemben megállapította, hogy a kivitelezőt senki sem utasította a Yandex igénybevételére, amiről az tájékoztatást sem adott.

A vizsgálat eredményét a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila ismertette, megállapítva a vállalkozó és az alvállalkozó gondatlanságát, egyben felszólítva azokat, hogy a jövőbeni fejlesztésénél egyértelműsítsék, milyen analitikai megoldást kívánnak alkalmazni, ez pedig még így sem érintheti a személyes adatok kezelését. Maga a Yandex úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó adatokat nem fogadta és nem is tárolta, ami így bemondásra se nem ellenőrizhető, se nem megnyugtató – azt a NAIH vezetője is elismerte, hogy ezt csak a külföldi szerverek átvizsgálásával lehetne bizonyítani.