Az uniós helyreállítási alapra támaszkodva fejlesztenék az akkumulátorok és elektromos motorok gyártását, megőrizve előkelő pozíciójukat az európai autóiparban.

Spanyolország az Európai Unió második legnagyobb autógyártója a németek után, megelőzve a harmadik helyen álló franciákat is, az ágazat pedig a spanyol gazdaság nagyjából 10 százalékát adja. Ebből is következik, hogy az országnak komoly vesztenivalója van az elektromobilitás felfutása miatt átalakuló ellátási láncokkal és gyártási folyamatokkal, miközben a németekhez vagy a franciákhoz viszonyítva nem rendelkezik piacvezető márkákkal és hasonló nagyságrendű forrásokkal, sőt az elektromos járművek (EV-k) értékesítésében saját belső piacát is az uniós átlagtól elmaradó forgalom jellemzi.

A nagy versenytársak ezalatt már két marokkal szórják a pénzt a hazai akkumulátorgyártó üzemek fejlesztésébe, és a nemzeti bajnokoknak (például a Volkswagennek vagy a Renaultnak) juttatott támogatásokon keresztül odahaza is komoly beruházásokat valósítanak meg ezen a területen. Ennek fényében nem meglepő, hogy Spanyolország is megpróbálja agresszíven hajtani az EV-ket és hi-tech akkumulátotokat gyártó létesítmények telepítését, hogy ne szedjen össze behozhatatlan lemaradást, amikor a globális autóipar éppen az évszázad legnagyobb technológiai átalakítását hajtja végre.

A Reuters csütörtöki beszámolója szerint a spanyol kormány mindehhez a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alap forrásait is jelentős részben erre használja fel. 2023-ig a 70 milliárd eurós közvetlen uniós támogatásból is 13 milliárd eurót fordítanának a fenntartható mobilitás fejlesztésére, ami csak egy része a tagállam által összesen lehívható 140 milliárd eurós keretnek. Ebből az új üzemek létesítése mellett felpörgetnék a hazai keresletet az elektromos járművek iránt, ehhez kapcsolódóan pedig jelentős fejlesztéseket hajtanának végre az autók töltését biztosító infrastruktúra fejlesztésében is.

Gyorsan feltöltenék az üresedést

A spanyol ipari miniszter szerint az országnak világos célja van, mégpedig az, hogy 2030-ban, 2040-ben vagy 2050-ben is Európa második legnagyobb autógyártója legyen, függetlenül attól, hogy éppen milyen technológiákat alkalmaznak az ágazatban. A vonatkozó pályázati eljárások július körül kezdődnek meg, és mág az év végéig meg is születnek a róluk szóló döntések. Az akkumulátorok és elektromos motorok gyártását, a kereslet ösztönzését és a kiszolgáló hálózatok fejlesztését célzó projektekben a központi és regionális kormányzatok is részesedést szerezhetnek; a források nagyságrendjét érzékelteti, hogy a miniszter szerint egy 40 gigawattos éves kapacitású akkumulátorgyár alsó hangon 2,5 milliárd euróba kerülne.

A tervek a hírügynökség riportja alapján szinte azonnal versengésre késztették a spanyol régiókat: Katalónia, Aragónia vagy Valencia már földterületeket, különböző kölcsönöket és támogatásokat ajánlott fel a nemzetközi iparági szereplők odacsábítására. Az már biztosra vehető, hogy a Volkswagen leányvállalataként működő Seat egy energiaszolgáltatóval közösen fog pályázni, de a Reuters a Ford vagy a Renault szóvivőit is idézi azzal kapcsolatban, hogy a társaságok már vizsgálják a Spanyolországban megvalósítható projektek lehetőségeit. Madrid eközben mindent megtesz azért is, hogy a VW Franciaország vagy Portugália helyett őket válassza a 2026-ra tervezett dél-európai óriásgyár helyszínének.

A törekvéseknek már tavaly lökést adott, amikor aa Nissan bejelentette, hogy 2021 végéig három ottani gyárát is bezárja, hogy a Renault-val összebútorozva Franciaországba koncentrálja a termelést. A beszállítók közül a Continental és a Boschis üzemeket zár be, az ottani szakszervezetek szerint azért, hogy az alacsonyabb munkaerőköltségeket követve Lengyelországba helyezzék át tevékenységüket. Az elbocsátásokat azzal ellensúlyoznák, hogy az északkeleti régióba vinnék az uniós forrásokból megvalósuló akkumulátorgyárakat, amelyek iránt egyébként a helyi kormányzatok szerint már globális nagyvállalatok is érdeklődést mutatnak.
Piaci hírek

Tíz perc alatt töltöttek fel egy nagy energiasűrűségű akkut

A kísérletnek az ad plusz nyomatékot, hogy ott van mögötte Rachid Yazami, akinek a lítium-ion akkuk egyik kulcsösszetevőjét köszönhetjük.
 
A vállalati IT-biztonságra is igaz: a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Hogyan viselkednek az alkalmazottak a kibertérben?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.