Idén nyáron nem volt különösebb visszhangja, amikor a Lloyds bankcsoport bejelentette, hogy elbocsát 450 embert. A leépítésre valószínűleg azért nem figyelt fel senki, mert a csoport amúgy 75 ezer embert foglalkoztat, azaz a leépítés mértéke még az 1 százalékot sem érte el. Pedig érdemes lett volna figyelni, legalább az indoklásra. Abban ugyanis olyan kifejezések szerepeltek, hogy "megváltozott ügyfélszokások", "digitális kihívások" stb., melyek miatt a bank arra kényszerül, hogy digitalizációs beruházásokra fordítsa a leépítésből jövő megtakarításokat. De ha utánakeresünk, hemzsegnek a hasonló hírek: Ausztrál Nemzeti Bank – kilencezer ember leépítése a digitalizáció miatt, a három legnagyobb japán bank pedig több mint 30 ezer embert küld el ugyanezen okból az elkövetkező tíz évben.

Persze nem kell a világ másik végébe menni, hogy a digitalizáció hatásairól, a bankok fizikai hálózatának zsugorodásáról – és annak következményeként elbocsátásokról – olvashassunk. A közelmúltban például épp az átfogó digitális transzformációs folyamatban lévő MKB Bank jelentette be, hogy bezárja 15 bankfiókját (a meglévő 69-ből).

Jönnek a robotok?

A Codecool arról szervezett meetupot, hogy mi várható a magyar piacon, egyáltalán milyen munkaerőpiaci trendek zajlanak a pénzügyi szektorban a digitális transzformációval összefüggésben. Persze az oktató cég megközelítése már csak a figyelemfelhívás miatt is radikális volt. Akár tízezrével csökkenhet egyes pozíciókban a foglalkoztatottak száma, már ha a dolgozó nem hajlandó az új kihívásoknak megfelelő képzettsége szerezni – hangzik a Codecool jóslata.

Konzervatív bank képviselőjéhez illően az OTP Bank Budapesti Régiójának vezetője, Becsei András (aki egyben a Magyar Bankszövetség alelnöke is) képviselte az óvatos hangot: szerinte nem eszik olyan forrón azt a kását, és nem kell egyik pillanatról a másikra lezajló tragikus történésektől tartani a szektorban. Párhuzamként felhozta, hogy a telebanki és online banki szolgáltatások térnyerésekor mindenki a fiókok rohamos kihalását prognosztizálta, és ez nem következett be. A munkaerőigényben azonban ő is lát változást: több szakértői poszt megjelenését tapasztalja, elsősorban IT-orientációjú emberekre mutatkozik igény.

A globális bankok többsége is nagyjából ezt az konzervatívabb álláspontot képviseli – már ha hivatalosan kell nyilatkozni –: a munkahelyek egy része, de a kisebb része valóban megszűnik, ám a többség inkább új feladatokat kap. Amihez természetesen új képességekre-tudásra is szükségük lesz.

De a robotok valóban jönnek

Vannak mazonban merészebb víziók is. Vikram Pandit, aki a 2008-as válsági idején vezette a Citi Bankot, tavaly azt jósolta, hogy a banki munkahelyek 30 százaléka eltűnik öt éven belül. A pénzügyi-biztosítási szektor elsősorban az információfeldolgozásra épül, és ennek egy része gyorsan és egyszerűen digitalizálható. Ami az ilyen cégeknél viszonylag mechanikus, annak egy jelentős része már most is digitalizált, legfeljebb a felhasználók körében még nem általános az elfogadottsága. Hamarosan azonban akár egy számlanyitáshoz sem kell banki ügyintéző, mert bármi elérhetünk távolról, online.

A fontos pénzügyi döntések azonban nem születhetnek meg emberi háttér nélkül. Egyelőre ugyanis nehéz modellezni, mi történne, ha egy nagyon bizonytalan, kiszámíthatatlan, gyorsan ingadozó piacon kizárólag gépek hoznak pénzügyi, befektetési döntéseket lényegében fénysebességgel, és milliónyi ilyen gép dönt adott pillanatban a világon. Egyesek szerint pillanatokat alatt eluralkodna a káosz. Azt azonban még a legkonzervatívabb banki szakemberek is elismerik, hogy az AI-vezérelt robotok kiválóan alkalmasak például egyszerűbb befektetési portfólió összerakására: gyorsabban és olcsóbban tudnak dolgozni, mint egy szakember.

A magyar piac is átalakulóban van

A Codecool meetupján a biztosítási szektort Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója képviselte. Mint mondta, a magyar piacon a negyvenezer biztosításközvetítőnek eltűnt körülbelül a fele, és további csökkenésre is lehet számítani. De a változások a vezetői szintet sem hagyták érintetlenül: az Uniqánál a vezetői szinten dolgozók háromnegyede kicserélődött.

Ilyen helyzetben a vállalatvezetés felelőssége, hogy olyan vállalati kultúrát teremtsen, amely ösztönzi a hagyományos rendszerben szocializálódott munkatársakat, hogy akár átmeneti diszkomfort érzet mellett is igazodjanak az új elvárásokhoz. Ebben akár a belső innovációs egység létrehozása is segíthet. Az Uniqa nemrégiben elindított egy startup attitűddel működő egységet, a Cherrisket, melynek feladata az online biztosításközvetítés totális újragondolása, és ehhez igazodik a személyzeti politikája és infrastrukturális feltételei is.

A kísérletezés fontosságáról beszélt Hetényi Márk, az MKB digitális átállási stratégiájának kialakításáért és végrehajtásáért felelős vezérigazgató-helyettes is. A nyílt bankolási paradigma Hetényi szerint el fogja tüntetni a közvetítői szerepet: a begyűjtés és kihelyezés (betétgyűjtés, hitelkihelyezés) aktusa kiváltható lesz például mesterséges intelligenciával.

Kódolás, kódolás és kódolás

A pénzügyi világ nem csak a banki oldalon kíván egyre magasabb IT-felkészültségű szakembereket. A közelmúltban mutattuk be az EY és az Euromoney közös felmérését, amely szerint már a vállalati oldalon is nagyon nagy az igény a legújabb technológiákat – gépi tanulás, big data elemzés, modellezés stb. – magas szinten használni képes szakemberekre.

Bozsik Balázs, a Budapesti Értéktőzsde üzletfejlesztési és marketingigazgatója, a tőzsdét hozta fel példának. Manapság minden tőzsde profi IT-beszállítókra hagyatkozik – mondta. Outsource-olja a kereskedési rendszerét, az adatbiztonságot, a kereskedett termékek nyilvántartását, és szinte csak a marketingben vagy az irányításban van személyes jelenlét.