Mi foglalkoztatja ma a projektmenedzsereket? Természetesen a mesterséges intelligencia, derült ki a 12. Art of Projects agendájából, ahogy az sem volt különösebben meglepő, hogy a konferencia másik fókusztémája az élethosszig tartó tanulás volt.

Ami az MI-t illeti, erre a vonatra a PMI már tavalyi felült, és úgy tűnik, valóban komolyan gondolják a generatív mesterséges intelligencia lehetőségeink masszív felhasználását a projektmenedzsment elméletében és gyakorlatában egyaránt. A rendezvény házigazdája az idén Bombera Krisztina volt, az ő mozgósítása – figyelembe véve kommunikációs képességeit és angoltudását – kifejezetten jót tett az eseménynek. A TV2 egykori New York-i tudósítója vérprofin "hosztolta" végig a konferenciát.

A szakmai megnyitót Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatója tartotta, aki szintén kiemelte az élethosszig tartó tanulás fontosságát, majd méltatta a PMI és a Bosch közötti együttműködést. A vezető a kötelező statisztikai és számadatokon túl néhány érdekes tényre is felhívta a figyelmet vállalatával kapcsolatban. Megtudhattuk például, hogy hetente átlagosan 4 szabadalmat nyújtanak be, illetve hogy a Bosch márkanéven forgalmazott elektromos bringa a magyarországi leányvállalat egyik sikersztorija.

A megnyitót követően a rendezvény keynote speakerei következtek, köztük az immár 79 éves Lee R. Lambert, a PMP minősítés kidolgozója. Vicces, ám tartalmas, bár időnként kissé talán morbid pezentációjában (vélhetően a rendezvény címére utalva) párhuzamot vont a projektvezetők és a művészek között. Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy a projektvezető művész-e, azt azonban igen, hogy éhező művészt ma is látunk, éhező projektvezetőt annál ritkábban. A szakember, akik egyébként elmondása szerint a háromezervalahányadik csatlakozóként az egyik legrégebbi (még élő) tagja a több mint 700 ezer projektmenedzsert összefogó szervezetnek, üde színfoltja volt a konferenciának közvetlenségével, őszinteségével, öniróniát sem nélkülöző viccelődéseivel.

Lambert sokat beszélt a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságáról. Szerint az MI senki munkáját nem veszi el, ám aki nem tanulja meg használni, annak más fogja elvenni a munkáját. Azok a feladatok ugyanis, amelyekhez pár éve napok kellettek, MI-vel másodpercek alatt elvégezhetők. Lambert ebből vezette le, hogy sok munkával nem lehet pénzt keresni. Bízom benne, hogy a Z generáció tagjai ezt a szentenciát nem szó szerint értelmezik, és eljutnak az üzenet valódi jelentéséig, tudniillik hogy a hatékony munka nem egyenlő a sok munkával. A megszerzett tudás (amiért bizony dolgozni kell), a korszerű technológiák, köztük az MI használatának elsajátítása és alkalmazása pedig hosszú távon növeli a munka hatékonyságát.

A következő keynote, Lynn Shannon, a PMI igazgatóságának tagja, a szakma megatrendjeit foglalta össze. Ennek kapcsán ismertette a PMI:Next stratégiát, amely a kollektív tudatosságra épül, és célja a "világ felemelése" (elevate our world) a sikeres projektek segítségével. A hangzatos program mögött nagyon is gyakorlatias elképzelés áll: Lynn szerint az ember-bolygó-innováció hármasa biztosíthatja a fenntartható, értékteremtő projektmenedzsment jövőjét. A fogalomhármas széles területet fed le a rezilienciától, a tanuláson (ember mint a legértékesebb eszköz egy szervezetben), a fenntarthatóságon, a klímatudatos működésen át a MI alkalmazásig és a diverzitásig. Még olyan kérdésekkel is foglalkozni kell az előadó szerint, mint a projektvezetők pozicionálása a zöld gazdaságban.

Ami a projektmenedzsment módszertanának jövőjét illeti, Lynn szerint ma a legtöbben a hibrid megközelítéssel kísérleteznek, amit tovább bonyolít a távoli munkavégzés és a mesterséges intelligencia.

A PM és az ő személyes brandje

Érdekes előadással érkezett a Deutsche Telekom IT Solutions vezetője, Kónya László, aki 2022-től az AmCham Hungary elnökségi tagja. A cégvezető, aki a PMI Budapest aktív önkéntese, és maga is rendelkezik PMP minősítéssel, arról beszélt, hogy miért fontos egy projektmenedzser számára a személyes brand építése. Kónya szerint a brand tulajdonképpen a betartott ígéret. Építésére gyakorlati példákat is hozott. Bemutatta például a PDCA módszer (Plan Do Check Act) alkalmazását, és beszélt arról, hogy miként tarthatjuk karban a hírnevünket, illetve mennyire törekedjünk vizibilitásra.

A konferencia egyik breakout sessionének panelbeszélgetésében (Life-long career journey and modern-day workplaces) a részvevők – Billal Ben-Redouane, a PMI alelnöke, Varga Krisztina, a Brendon volt CEO-ja, Csépányi Tamás projektvezető, tréner és Juhász Dániel, a Zenith Vanguard partnere az élethosszig tartó tanulás és szakmai fejlődés különböző aspektusait járták körül.

A PMI adatai szerint óriási a hiány a projektmenedzserek piacán. A mesterséges intelligencia által támogatott eszközök csökkentik, de nem szüntetik meg ezt a hiányt. A projektmenedzsmentben ugyanis szükségük van olyan emberi tulajdonságokra, mint a kreativitás, az empátia és a problémamegoldó képesség, hangsúlyozta Billal Ben-Redouane. Az MI azonban hatékonyabbá teszi a munkát, és segít megőrizni a munka és a magánélet egyensúlyát.

Utóbbi Juhász Dániel szerint is fontos, mert szerinte a kiégés egyre gyakoribb probléma a szakmában. "Az MI-eszközök ugyan megkönnyítik a munkát, de a stressz és a túlterheltség mégis jelen van," amire a szabadúszó foglalkozási forma nyújthat segítséget, mert nagyobb szabadságot enged a projektek megválogatásában, és segítheti az egyéni fejlesztési tervek végigvitelét.

Utóbbi kapcsán előkerült a könnyen megszerezhető "mikrotanúsítványok" kérdése. Még a közönségből is többen megjegyezték, hogy ezek felhígítja a szakmát, és rombolják a presztízsét. Csépányi Tamás szerint viszont ezek jó belépők a kezdők számára, a tapasztalt szakembereket pedig már nem az önéletrajzokban felsorolt tanúsítványaik, sokkal inkább a szakmai előéletük és kommunikációs képességeik miatt alkalmazzák. Ezt Varga Kriszta is megerősítette, aki szerint a projektmenedzsmentben a siker kulcsa a technikai tudás mellett a kommunikáció és a stakeholder-menedzsment.

A panel résztvevői végül úgy összegezték a beszélgetést, hogy a tájékozottság és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a projektmenedzser megatalálják útjukat a gyorsan változó világban.

Az eseményen kiemelt szerepet kaptak az ún. breakout roomok, illetve a konferenciát záró panelbeszélgetés, amelyben a PMI Budapest, Magyar Tagozat elnöke Dudás Dezső moderálásával LuAnn Pickarda, a PMI igazgatótanácsának elnöke, Blaskovics Bálint, a Corvinus Egyetem oktatója, Juhász Dániel projektmenedzser, Hegyközi Georgina, a Robert Bosch Kft. projektmenedszere, a 2022-es Young Project szakmai díj nyertese, valamint Kónya Lászó vitatták meg a szakma közeli és távolabbi jövőjét.

(A szerzők projektmenedzserek, Horváth Ida a Zenith, Mészáros László a Bizkit munkatársa.)